22. kötet

 

 

 

 

5395.

 

Kazinczy – anyjának.                                                                                     Reg. 31 Jan. 1767.

                                                                                                                             

…A Papirost s’ nyakra valot Alazatosan kőszőnőm miolta haza jőtűnk addig beteg nem voltam alázatoson kérem Aszszonyom Anyámat meltoztassék meg izeni hogy az én Tékám kitsiny legyen hogy a’ ládámba bé térjen azt a kőnyvet A kit Atyám Uram adott Husvitkor Nagy Atyám Uram-nak…

 

 

5396.

 

Kazinczy – atyjának, Kazinczy Józsefnek.                          Patakini 13 7bris 1769

 

Spectabilis ac Perillustrus (!) Domine Domine Parens mihi filiali amore colende.

Tum mandatum Spectabilis Dei Parentis; tum etiam filialis reuerentia qua erga Spectabilem Deum Parentem ducor, postulat, vt litteris meis inter negotia grauissima Spectabilem…

 

 

5402.

 

Kazinczy – Szánthó Jánosnak.                                     A.-Regmetz, 4. Juli 1782

 

Egy nem igen régen  /1778/  megholt Frantzia író, életének leírásában ezt mondja maga felől: «Én esmérem a szívemet, esmérem pedig az embereket is. Nem vagyok ollyan mint a’kiket láttam; bátorkodom hinni, hogy épen nem ollyan vagyok mint egy azok közzül a kik élnek; de azért nem vagyok jobb, – nem vagyok rosszabb – tsak hogy épen egyéb vagyok. Jól tette-é a Természet, vagy nem? hogy azt a Modellt, azt a’ formát, a’melybe öntött engemet, el-törte, akkor ítéltessen meg, minekutánna ezen írásom el-olvastatik.»

Ezen sorait olvasván egykor Rousseaunak, letettem a kezemből a’ könyvet, és elmélkedtem sorsomon. Tapasztaltam azt, hogy a’ Természet engemet nem a közönséges Modellbe öntött; de azt is tapasztaltam, hogy azt a’ Modellt, a’melybe öntettem, se nem egyedül az én számomra készítette, se bele lett öntésem után mindjárt el nem törte. Hogy Sonderling nem vagyok, azt tapasztaltam; de azért nevemet még sem írtam a közönséges emberek catalogusába. Ezzel se nem gyalázom, se nem dicsérem magamat, tsak azt mondom, a’mi felől annyiszor meg-győzettettem. Legfőbb gyönyörűségemet a’ barátságban találom. De ritka embernek tettzem, mert nékem ritka ember tettzik. Azok, a’kik nékem tettszenek a’kiknek szereteteket meg-nyerni kivánom, a’ szeretetnek, a’ Barátságnak legforróbb tüzével szeretnek. Soha Barát Barátot jobban nem szeretett, mint én; és ugyan ezen okból kívánom, hogy minden színesség nélkül forróan és állandóul szerettessem. Olly szerencsés, olly boldog vagyok, hogy ezt majd mindenkor el is nyerem. – Ezekkel való társalkodásomban felejtem el azokat a’ nyomoruságos óráimat, mellyek gyakran utálatossá teszik előttem az életet; ezeknek az Ölelgetések közt nevetem azokat a kigyókat, a’kik mardosni akarnak…

…..Olvastam Gesznert, kinek az Írásai Nemes Lelket, szín nélkül való Virtust, ártatlan és a’ méznél édesebb tiszta szerelmet illatoznak. – Olvastam mondom Gesznert, ’s Ő vont el azoktól a’ veszedelmektől, mellyekre védelmére elégtelen Ifjuságunk rohan; Ő képzette szívemet mely édes tanításait ki-mondhatatlan készséggel szopta. Hozzá fogtam fordításához, hogy bennem vérré váljon; kevés idő múlva örvendezve tapasztaltam, hogy már írásának módját is magamévá kezdettem tenni. Olvastam annak utána Siegwartot, ez tőllem szint ollyan kedvességet nyert, mint Geszner. – Hányszor hullattak szemeim el-gyengülésemben ollyan édes tseppeket írásodra áldott Miller! mellyeken az engemet sírni látó angyalok örömökben talán magok is sírásra fakadtak! Ez a’ két darab az kedves Barátom! a’mellynek szívem ártatlanságát, tiszta és naponként nevekedő erköltseimet, és így mind világi, mind mennyei boldogságomat köszönhetem.

Nemes kevélységgel nézek azon boldog órák eleibe, midőn (erköltseim mély gyökeret vervén szivemben) Hazámnak, sőt az egész emberi Nemzetnek dísze lészek. – Lészek mondom, ha azt magamon kívül más nem fogja is érezni, erköltseim, nevekedő talentumotskám, az Isteni Gondviselésbe vetett állhatatos bizodalmam, és a’ Ti érettem az Egekre botsátandó könyörgéstek Kedves Barátim! reménységet nyugtanak, hogy a’ lészek.

Hogy a’ Magyar Hírmondóval ki predikáltattam, még véghez nem vitt munkám által érdemlendő ditséretemet, fognak tudom gyermeki kevélységgel vádolni. Azt mondhatom akaratom ellen esett. Nem kivántam én egyebet, hanem tsak azt, hogy szándékom és nevem tétettessen fel, hogy azon fordításokból való örömömet el ne kapja valaki előllem. –…

                                          

 

5403

 

Kazinczy – Millernek, a Siegwart szerzőjének.                                            

                                                                Alscho-Regmetz. d. 1ten Novembre 1782.

 

…Ich habe es ohne viel darauf zu sinnen, skizzirt. – Mein Török hat einen grossen Umweg gemacht. Er ist über Prag, Leitmeritz, da er den Herrn Lieutenant v. Vay besucht, Leipzig, Göttingen etc. etc. nach Bern…

 

 

5409.

 

Kazinczy – Báró Orczy Lőrincnek.                                                 Kassa, 12 9bris 1787.

 

Nagyságos Uram!  Bé-mutatom Nagyságodnak azt az eggynéhány valamimet, aminek ki-nyomtattatására egy két Barátim ösztönzése vetemített. A’ jó szerentsére bízom mit ítéltet felőlle….

Mi Kassán nem igen heverünk. Az én Gesznerem sajtó alatt van; tegnap nyomtatták a 4-ik árkust belőlle; – azon kivűl pedig Hamletet botsátom ki. Szabó Miltonnak az el-veszett paraditsomát fordítja Deákbul Magyar hexaméterekre, Simay a Moličre Fösvényét, kit ő Szűkmarkosnak akart nevezni, de tanátslásomat követvén, Sugorinak hív. Batsányi Tassót igyekszik lefordítani, de nints originálja. E’ szerint a’ Magyar Litteratura munkáit tekintvén, majd igen ráillik a Kassára, a’ mit a’ Deák példabeszéd Africáról mond: Africa semper habet aliquid novi! De alig ha a’ nem lesz még végső romlása a’ Magyar Litteraturának, hogy semper habet aliquid novi. Ha mindent el-rontunk, soha se lépünk tökéletességre. Erre pedig az el-híresedés esztelen óhajtása s a Magyarországi Német könyv nyomtatók fösvénysége nagy ut. Ajánlom magamat Nagyságodnak kegyességeibe s maradok…

 

                                                                1794   -   1801

                                                     fogság

5417.

 

Kazinczy – Kazinczy Andrásnak.                                                Kerepes, 1794. Decemb. 19d

 

Kazinczy Ferencz levele az atyja’ testvér-öccséhez Kazinczy András Úrhoz Kerepesről 1794. Decemb. 19-dikén, – midőn, mint Státus’ foglya Budára vitetett, – eggyütt Szulyovszky Menyhért és Tansics Ignátz Urakkal.

E levelemet András bátyám lemásoltatá, ’s az anyámnak általküldé. Én itt írom tisztára, minthogy a’ másolat rossz írás vala.

Kerepes, Decemb. 19d. 1794. Édes Uram Bátyám, Jelasics Regementjebeli Kapitány Fekete Úr, ki elfogattatásunkra vala kiküldve, ’s bennünket mind eddig nagy kémélésekkel hozott, megengedte, hogy Uram Bátyámat azon esetre, ha felőlünk valamit tudni kíván, nem máshoz, hanem egyenesen hozzá útasítsam. Méltóztassék Uram Bátyám bizodalmat mutatni eránta; Kapitány Úr mind azt megteszi a’ mi kötelességével nem ellenkezik. Én velem az én kis Németem, Ehrenstein Fő Hadnagy, Decemb. 14dikének éjfele olta 15dikének estvéjéig az Ujhelyi Barátszeri nagy Vendégfogadó’ felsőbb szobájában addig múlatott, mig alkonyadtakor Kapitány Zsigardy Úr Szulyovszkival, Kapitány Fekete Úr pedig Tansiccsal belépének hozzám, ’s akkor hirtelen fogattak, ’s bennünket külön külön szekereinken tovább hoztak. 16dikban Körömben hálánk, 17dikben Kályban, ’s ma már el leszünk zárva; hol? nem tudom, mert Pogány Borsod Vgyei Főszolgabíró Úr, kivel itt akadék-öszve, úgy beszélli, valamint Fáy János is, az Ágoston’ fija, hogy Budán a’ Franciscánusok’ klastroma, hova a’ foglyok dugatnak, már egészen tele van. Nagy örömöm nekem az, hogy Pogány bátyámmal itt a’ Fogadó’ színjében, azalatt, míg Tisztjeink ’s két társam az iszonyú hideg miatt siettek a’ meleg szobába, szóllhaték. Mutatta a’ Martinovics és Hajnóczi ellen erigált Actiót, ’s azoknak Catalogusát, a’ kik megfogattak. Én bizonyossá teszem Uram Bátyámat, hogy Bíráim engem ártatlannak fognak találni, ’s eleresztenek, mert én semmit nem tettem. Azok szerint a’ miket Kapitány Fekete Úr mond, lepecsételt írásim’ megtekintésére valamelly Camerális Tiszt fog kiküldetni, talán Fiscális Szerdahelyi László Úr. Nálam semmi veszedelmes írás nincs, de mint mindennek vannak írásai, a’ mit nem szeretne ha más is látná, nekem is vannak, óhajtanám hogy Uram Bátyám lenne ott akkor, midőn azokat végig forgatják. Csókolom kezeit édes Uram Bátyám, ’s a’ szegény Anyámnak, kinek szenvedései az enyéimeket nagyítják. Az Isten vígasztalja szegényt, és mindazokat a’ kik szánnak. Ma nyolcz órakor már zárva leszünk.

Kérje Uram Bátyám az Anyámat, hogy meg ne ijedjen, ha tőlem hirtelen levelet nem kap is; és ha talán valaki felől rossz újságot hallana is, ne higyje hogy mi is úgy járunk.

[A levél b. lapján Kazinczy jegyzete:] Kazinczy Ferencz levele Onkeléhez Kazinczy András Úrhoz. Kerepes, 1794. Decemb. 19d. midőn mint statusi fogoly Budára vitetett.

 

 

5421.

 

Kazinczy – öccsének, Kazinczy Józsefnek.                                  Buda 17. Aug. 1795.

 

Édes Öcsém! Én még is itt vagyok. Tisztjeink nem léte miatt tovább múlatunk itt, mint gondolánk; mert a’ kik itt voltak, a’ pestises helyekre küldettek-le, kordont vonni; úgy hogy most a’ Jelasics Rgtbeli Tiszt Urak helyett Sztáray Rgmtjebeliek örzenek bennünket. E’ szerint örömöm lessz Dienes Öcsémet itt láthatni, és talám azt is Zempl. Vgyéből, a’ ki nekem a’ küldendőket hozza…

…Ha eggy általag bort küldenél, a’ mint kértelek, szeretném: de jót; kostoltassd-meg elébb, hogy jó legyen. Tiszteld Assz. Anyámat nevemben véghetetlen tisztelettel ’s háládatossággal. Mondjad, hogy érzem, egészen érzem mit szenvedett, mit szenved, és mit fog még szenvedni a’ boldog óra elérkezéséig. Én nem tehetek egyebet néktek mindnyájatoknak, és leginkább Assz. Anyámnak érette, hanem hogy úgy viseljem magamat, hogy a’ Jók és Eszesek szánjanak és szeressenek. Szomorú volnék, ha lelkem ismerete azzal vádolna, hogy istentelen szándékot approbaltam és elősegéllettem. Nem tettem azt soha, és esetem megtévedés, szerencsétlen csapás és vak történet volt…

… Az Öreget nagyon köszöntetem. Eggy Káplár itt igen mesterségesen fon réz dróttal pipákat; vásárlani akartam eggyet számára, de még nincs eggy is készen. Ha addig lessz, míg a’ Zempl. vissza mennek, küldök…

 

 

5423.

 

Bossányi Susánna – Kazinczynak.                                                  [1795. jún. ?]   

 

Kedves Fiam! Édes Ferenczem! Melly örömmel veszem én a te írásod, azt Kedvesem magad jól tudod; de az egek, bár már az én szenvedéseim közt eresztett sóhajtásaimat meg hallgatnák, ’s Kegyelmes Királyunk szívét, száját arra hajtanák, hogy jönnél már az én te hozzád mindenkor különösen vonszó Anyai szívemhez, mellynek tsak módját tudnám, hogy segíthessek rajtad ’s magamon,…

… Édes Fiam azon nagyon örülök mikor azt hallom, hogy leg alább egészséges vagy, de kíméld meg az Istenért ez utánn is egésséged, ’s vigyázz életedre, melly mind nekem, mind Testvéreidnek annyira betses. Tsak az a nap nyúlt nékem valamennyire enyhülést, és nyugodalmat, mellyen leveledet vehettem…

 

 

5425.

 

Kazinczy – Kazinczy Lászlónak.                               Ér-Semjén, 17. Aprilis 1802.

 

…Egyéberánt a’ legtökélletesebb szabadságodban hagyom, hogy azt a Ferencz testvéredet, a’ ki neked ellenséged – a’ ki téged Asszonyámnak úgy fest, mint gonosz embert – a’ ki feltette magában, hogy házunknak egyezségét töviből kiforgatja – a’ ki ellened Dienes előtt hazudott – a’ ki téged Domokos, Kárner és Fráter István előtt bántott – a’ ki becsületes charakteredbe kételkedik, és azért kételkedik, mert egy könyvről nem úgy itélsz mint ő – a’ ki tőled azt tudakozza, ha tudnál-e Zsidó lenni? – a’ ki veled csinosabban correspondeál, mint te bánsz vele – – ezt a Ferencz testvéredet, mondom, szabadságodban hagyom gyűlölni, a’ hogy tetszik; Laczi a’ tűz igen becses dolog az emberben: de a’ ki annyi hevességet érez magában mint te meg én, jól teszi, na néha vizsgáló szemeket vét magára, ’s ha úgy találja, hogy igazságtalan volt, érezze, hogy az emberséges embernek tiszti, helyre hozni a botlást.

Én már egynehány rendbeli leveleimben adtam jelét, hogy rád nem haragszom; és ha magyarázatokra szállottam, az nem azért esett, hogy tüzemet elhűtsem, hanem hogy tégedet meggyőzzelek a’ felől, hogy én a’ megbántás gyanánt vett tettekről semmit sem tudok. Mutassa meg az idő, ha állításom igaz volt-e. – Laczi, ne mérgesítsük egymás ellen magunkat, ’s Asszonyámat ne keserítsük. Szálljunk valaha magunkba, ’s hagyjunk békét a’ gyanúnak. Ha én az egyességet igyekszem-e kiforgatni, tudja Asszonyám, az én lelkem, és egy jó ember; ’s az nekem elég….

 

 

5431.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Sámuelnek.                                                Ér-Semjén, 6. Aug. 1802.

           

….Az én könyveim köztt kettő van, a’ miről azt merem hinni, hogy az Excelentziád hazafiúi lélekkel állított Bibliothecájának öregbítésére lehetne. Esedezem Excellentziádnál, méltóztassék ajándékomat elfogadni, ’s érezze, mint örvendek, hogy azt nyújthatom. Eggyike a’ Brouckhusius verseinek pompás kiadása, mellyet én eggy érdemes barátomtól, Miskolczi volt Professor Komjáti Ábrahámtól, kaptam, midőn Belgiumból haza ért. A’ másika az Oporin Bukolikusai….

Sallustot akarom fordítani. – Fogságomban, hol nem vala szabad írnom, enyhűletet leltem némelly szebb darabjainak magyarra tételében, ’s ezen próbáim közzűl eggy-kettő úgy megmaradt emlékezetemben, hogy kiszabadúlván, papirosra tehettem. Imhol vannak ezek a’ töredékek.1 – Ha folytatandom a’ munkát, minden jobb kiadásait ’s Német, Francz ’s Olasz fordítóit megszerzem, (most még a’ Kéthidiak kiadásán kivül eggyet sem birok) ’s két fordítással jelenekk-meg eggyszerre; az eggyikét szorossan a’ deák Oroginal szerint készítem, – a’ másikát azzal a’ kényes és szabad kézzel, a’ mellyel a’ franczia szokta által tenni a’ régi Irókat, és a’ mellyel a’ Rollin Római Történeteinek eggyik darabjában láttam Sallustnak egy-két igen szépen fordított szakaszait…

5444.

 

Verseghy Ferenc – Kazinczynak.                                                        Budán 29. nov. 1803.

 

….Ama munkámnak neve, mellynek első szakaszocskáját már Kis uramnak kezébe adtam; Költeményes Enyelgések, különféle versnemekben… A darabocskák többnyire comicumok. Négy részecskére való nállam már készen van.

Egy másik munkám Rikóti Mátyás nevét viseli, négysorú ritmusokban. Az egész Poema 12. dalbúl áll, és Rikótinak, egy rosz magyar poétának s egyszersmind Kántornak laureatióját adgya elő. Bele fontam a mesébe a Poetikának majdnem minden reguláit…

Harmadik kis munkámnak a neve: Neue, mit Gründen unterstützte Hungarische Sprachlere, ….Ezen 22 esztendeig dolgoztam. Révainak deákúl írt magyar Grammaticája, úgy látszott hogy útamban van. Kis Istvány úr még a plánumát nem látta. Nem tudom mit fog rá szóllani? Máshoz pedig már csak nem akarnám vinni. Csinálok ebből egy magyar Compendiumot is, e név alatt: A tiszta Magyarság, avagy a magyar ortografiának, helyesen szólásnak és versszerzésnek okokkal támogatott regulái; mellynek több felénél már kész is.

Negyedik e név alatt kész: Az emberi nemzetnek rövid sommába vont Historiája, mellyben az emberi tulajdonságoknak általjában való rajzolása, a legnevezetesebb országlásoknak eredetei; virágzásai és hanyatlásai, az emberiségnek közönséges gyarapodásával együtt rövideden előadatnak. De ezt nem folytathatom, még ama franczia és anglus könyveket, mellyekbűl haza érkezésem előtt dolgoztam, ama historikusokkal együtt, mellyeket az anyámnak gyönyörű tútora elpazarlott, meg nem szerezhetem….

 

 

5455.

 

Szentgyörgyi József – Kazinczynak.                                 Debretzenben, Mártz. 8-án 1805.

 

….Lillát Csokonai (mint böltsen tudod) még maga adta sajtó alá: a többin méltóztassatok tzivakodni; az igazításra Nagy Gábor Úrral egy hiten lenni nem tagadom magamat, más is úgy van, úgy vélem, a’ ki az írót tulajdon rongyos házi ruhájában is inkább szereti, mint mástól kért paszomántosban, látni. Az ítélet sokféle: sokan lehetnek, a’ kiknek a’ pillangó a’ lepénél jobban tetszik. A systematikus rendet nem értem. Maga a’ bóldogult némelly diétai darabjairól másképpen ítélt és annál fogva újra el készítette azokat a’ ki adásra.

Ha nyílt szívvel kell szóllanom, senkit sem tudok, a’ kinek nem fájt volna a’ halála felől való tudósítás: azt Édesem, hogy magadat munkái ki adására ajánlottad, mind jó szívűségre magyaráztuk: de minden igyekezettel sem tudunk a’ misanthropiáról és cynicusságról szóló igéknek, szelíd vagy tűrhető értelmet adni; az özvegy keserves könyhullatásokkal panaszolta előttem, hogy tőled e’ félét soha nem várt volna; …

 

 

5460.

 

Bárdosy János – Kazinczynak.

 

…..(Kazincy a maga számára, Bárdosy e  /latin nyelvű/ leveléből, pontról pontra haladva, a következő jegyzeteket készítette: )

 

Bárdosy János Úr’ levele.

1. Dayka Gábor a’ Helytartó Tanácsnak 1792. Jan. 7d költ Rendelése által Magy. Nyelv Professorának neveztetik-ki Lőcsére 350 f. fizetés mellett. 10d Mart. Azon eszt. Oda ér, és 11-dben béköszön.

2. Talentoma, tudománya, szorgalma, deák, magyar, német, francia, olasz, tót nyelvek tudása, a’ görögnek pedig és angolnak ’s zsidónak is alkalmas értése, szelidsége, jámborsága, ékesen szollása dicsértetnek. Társasága ki volt. (Major Teokéné Asszonyhoz én ajánlottam volt levélben). A’ házi gazdájával baja. Ennek gorombaságai más szállást fogadtatnak vele. E’ miatt forró nyavajába esik. Négy holnapig Kiss Farkas Gramm. Prof. Suppleálja.

3. Pracháry János II. Gramm. Prof. 1793. 10. Jun. Város Bírájává választatik. Ennek helyébe Bárdosy Dloholuczky Hubert Minoritát surrogálja. D(ayka) neheztel ezért, mivel ez a’ surrogatio a’ M. Nyelv” Professorát illette, ’s 15. Jul. Sürgeti, hogy ez néki adattatnék. Betegebb volt mint hogy azt néki megengedni lehetett volna.

Dayka Concursust tartván Báérdosi az I. Gramm. Cathedrára, eminenter subsistit, (Bárdosynál: substitit!) ’s ezt a’ tanítói széket 29. 8br 1793. Költ parancs mellett elnyeri.

4. A’ Helytartó Tanács 13. Nov. 1795. Daykát II. Human. Prof. küldi Ungvárra.

5. Az olasz szinjátszók csudálják olaszúl írt versét. – Kis Farkas és Hirholczer Mátyás pedig álmélkodnak, hogy a’ Daykának általok adott materiára eggyszerre hexametert és másféle verset olly könnyűséggel dictál a’ szobában fel ’s alá járván, hogy ezek alig győzték írni.

6. Daykának némelly darab verseit közli, ’s mondja, hogy Dayka nyomtatás végett leküldötte Pestre valamelly Ismerőséhez verseinek csomóját; de azok meg nem jelentek nyomtatásban, és Dayka őket kézírásban sem kapta vissza.

Ezt a’ csomót Virág Benedek, a’ Poéta, ajándékban küldötte nekem, midőn nem is álmodtam többé, hogy valaha megkaphassam. Veres kordoványba áll a’ nyomtatás alá készített kézírás autographiai gyüjteményemben. (Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában.) Virág ismérte Daykához vonszó hajlandóságaimat, ’s látta a’ Versekben, hogy Dayka is szeretett engem, ’s úgy ítélte, hogy jobb kezekben nem teheti-le a becses ereklyét.

7. Kinek íratott a’ Gyújts fáklyát etc. És ki az a’ Klára, Lőcsén senki nem tudja.

8. Elvégezte e Dayka a’ Bárdosy Poemationjának lefordítását: Salve magnanimae soboles aug. Theresae, nem tudja.

9. Matricularis jegyzés a’ Dayka lakodalmi napja felől.

10. Daykának két lyánykája kevés holnapokig élt.

11. Az özvegy Ungvárról haza érvén, felvette a’ 450 f. grationalist, ’s két esztendeig sem kérettetvén férjhez azután, Pestre ment a’ Theatralistáknál venni szolgálatot. Onnan Pozsonyba ment egy gazdag zsidónak gyermekeit nevelni.

12. Bárdosinak gyűjteményeit, de Reb. Hunnorum Asiatico-Europaeorum szorgalommal forgatta, ’s excerpálgatta.

13. Magyar Vocabulariumot írt, ’s béadta. Az ő M. Nyelvbei Prof. successora, Prof. Fekete Mihály Úr, az ő Grammaticáját leírta, ’s azt velem közli Bárdosy Úr.

14. Kér, hogy két exemplárt a’ verseiből ’s Biographiájából, ha azok kijövendenek, neki és a’ Gymnasiumnak küldjek.»

 

 

5465.

 

Bodnár Antal – Kazinczynak.                                                  Eger, 25to 8bris 1805.

 

….Hogy Dayka Miskoltzon és nem egyébütt született; a’ mellett felelek. – Nem egyszer olvastam magam a’ matriculabann mind az ő, mind a’ magam születésem napját, midőn vakatziókban oda haza lévén mint klerikusok a’ Parochiánn tsoportoztunk. – De; midőn Pestre mentünk, parantsolatunk lévén arra, oda magunkkal vittük keresztlevelünket. És így e’ bizonyos. Hanem hogy 1768-ban és pedig 22-dik Martziusba született, ezt így hozom ki: (mert meg vallom arra nem emlekezem). Azt jól tudom hogy három esztendővel Iffjabb volt nálam, mert gyakran midőn a mint szokott az Ifjak közt meg esni, az üdő korról vetekedés támadott volna köztünk, így szoktam Daykát bosszantani: «Laudate pueri Dominum,» mellyen ő gyakran fel is indult, és öszsze szidott. egykor ki fakadván így felelt: A’ jó gyümölts fa hamarabb meg érleli az ő gyümöltsét. – Hogy 22-dik Mártziusba, onnét tettem fel; hogy tudom a’ Magyar katólikus szülőknek azon szokását, hogy gyermekeiket a’ legközelebb jövendő ösméretes szentnek nevére keresztelik. 24-dik Mártziusba vagyon pedig Gábriel Arkangyal. – Elég az ahoz, hogy Dayka Miskoltzon és pedig 1768-dikban született, ezt merem bátran állítani. És tsodálom, hogy a’ Matriculábann fel nem találhatták, holott Én többször olvastam…

…Mikor Dayka Pestre ment se ő se én egy szót se tudtunk németűl, ott együtt, rendelvén magunknak bizonyos órát, P. Hannulik János, volt Piarista most pedig a’ csanádi megyében Pap, oskola társunk út mutatása mellett tanultuk meg. Ő Boldogabb tehetségű lévén hamarább meg tanulván, engem elhagyott, által ment más nyelvek tanulására, míg én a’ Némettel törtem az eszemet. – A Frantzia nyelv tanulására mindég únszólt, hozzá is fogtam vagy kétszer, de az olvasasba belé fáradván, tovább nem mehettem. Non omnibus licet adire Corinthum.

Lőtsén tanítani kezdette a’ Magyar nyelvet Gáborunk 1792-dik esztendőnek legelső holnapjábann. – Ungvárt Rhetorikát nem Poësist tanított. De ugyan tsak ottis, és még nagyobb mértékbenn elő fordúl a’ Poësis. – Méltóztasson magát arra meg emlékeztetni: hogy a Pápista Gymnasiumokban előbb taníttatik a Poësis, úgy osztán a Rhetorika. Legelső Professzor volt ő Ungvart, ámbár leg Ifjabb.

Azt még el felejtettem fel jegyezni: hogy minekutánna Dayka, betegsége miatt Szolártsik és Fett társaitól el maradott, és a Philosophianak első esztendejét repetálni kénteleníttetett, akkor Kukolnik Basilius Úr, a’ ki az után Zamoscében vagy Lembergben Lengyel országban volt a’ Physikának Professzora, volt a vetekedő társa, de ennek engedni kellett Dayka mellett. Azomban Dayka maga nagyon ditsérte Kukolnikot.

Azt tudom, hogy Dayka gyakran még Poëta és fellyebb való Tanúló korában, ha megszolitottuk hogy erről vagy ama tárgyról mondjon egy pár verset; azonnal kész volt, és kevés gondolkozásra helyes Distichonokat köpött. De még akkor a’ magyar Poëzisnek híre se volt….

 

5473.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Sámuelnek.

 

Fő Méltóságú Gróf, Udvari Cancellárius és Fő-Ispán,

Kegyelmes uram!

 

E’ napokban valék a’ Münchenből felesége anyjának ’s testvéreinek látogatásokra Kassára érkezett Rottal. Általvettem tőle azon láda könyveket, melyeket magával számomra hozott, ’s így Antiquaria Bibliothecám nevezetes számú ’s becsű könyvekkel ’s mappákkal gazdagodott ismét. 526 Rftot fizettem mostan néki. A’ most általvettek köztt nékem különösen kedvesek Pelbartus de Themeswarnak és Michael de Hungaria nevezetű barátnak XXII. kötetből álló Munkájik: de semmi sincs olly kedves, mint eggy Mátyás Király idejebeli Msptum következendő nevezet alatt:

Judiciu de Cometa que apparuit Anno dnj Mo CCCC 68 vicesima scda die mensis septembris in civitate Hystropolitana alias posoniens p Serenissimo principe et dno dno Mathia Dei gra Hwngarie Dalmacie Croacie etc Rege compositu.

Az alólírás a’ 11-dik az az utolsó lapon ez:

Eiusd Serenitatis tue fidelis seruitor, Die 6 Octobris

Martinus Archydiaconus Sigbiensis Ecclesie.

Rott azt mondotta, hogy ezt a’ kis munkát nyomtatásban is fellelem ládájában, de még nem találtam-meg.

Ez a’ Kézirás Gyüjteményemnek nagy becset ád, és könnyíteni fogja szándéklott eladását….

 

 

5502.

 

Kazinczy – Gróf Beleznay Sámuelnek.                                     Széphalom, Febr. 11d. 1809. 

…A’ legédesebb Dalköltőnk versei nyolcz esztendő olta hevernek kezemnél, mert nyomtatások ezer forintot kíván. Maga a’ halhatatlan költő már nem él, ’s azon eggy tulajdon kezével írt exemplárnál, melly az enyém, nincsenek-meg sehol a’ versek. El lesznek veszve, ha én nem adom-ki. A’ Cencor  már reájok írta engedelmét, ’s ha ezer frtot méltóztatik a’ Méltóságos gróf kiadásokra szánni, aratásig venni fogja a’ Haza. Én nem is illetem a’ pénzt; azt egyenesen V Nyomtatónak küldetem, ’s esztendő alatt annyi exemplár kelhetvén-el, a’ mennyi vissza hozhatja a’ belé tett pénzt, kötelezem magamat vissza fizetésére…

 

 

5506.

 

Kazinczy – Zabolai Kis Sámuelnek.                                        Széphalom, 28. Márcz. 1810.

 

….Az Ur nekem Báróczyt hozza elő. Ő nincs többé. Nem panaszolkodhatunk az örök végezések ellen, mert elég hosszú életet engedett neki – csak azon panaszolkodhatunk, hogy az olly nemeslelkű emberek és hazafiak örökké nem élnek. – Én az ő emlékezetét eggy Epigrammával tisztelém meg a’ Hazai Tudós. leveleikben, s azólta Biographiáját írtam-meg úgy a’ hogy megírni mertem, mert sokat ollyat írhattam volna, a mit merni nem lehet. – Az epigramma czélzását sokan értik, sokan nem. De olly időket élünk, hogy csak az ollyat sem szabad világosan mondani.

Ez az Epigramma a’ Wesselényire írt Epigrammára emlékeztet. Fáj nekem hogy azt a’ nagy embert némelly nem nagy ember bántja, ’s azért bántja, mert ő nagyobb volt mint ezek. ….Én azt hiszem, hogy a’ nemzet nem süllyedt volna soha ennyire ha több Wesselényije s kevesebb bölcse volt volna…... Az én Epigrammám igaz képét festi Wnek.

Az elmúlt holnapban Dayka Gábornak verseit küldöttem nyomtatás alá. A’ Nyomtató Subscribenseket keres, mert tulajdon költségén adja-ki. Az Ur nevét bátor voltam feltenni. Ha a’ jelentés kijő a’ Hazai Tudósításokban, igyekezzék az Úr szaporítani a’ Subscribensek neveiket.

Hallotta e az Ur, hogy Batsányi elhagyta Bécset ’s feleségét ’s Párisba ment Minister Maret-vel, ki neki Kufsteinban 1795. szomszédja volt? Én a’ hazám’ földjén kivűl élni nem tudnék, ’s Ádám és Éva sem kesergettek inkább a’ paradicsomért, mint én fognék hazám ’s nemzetem után, ha kitiltatnám innen….

 

 

5507.

 

Kazinczy – Nagy József prépostnak.                                             Széphalom april 18d. 1810.

 

….Ezeken kívűl egynehány magyar munkákat recenseáltam, azt hivén a legtökéletesebb meggyőződéssel, hogy a nemzet ízlését semmi sem alkalmatosabb képzeni, mint a Recensiók, és osztán azért is, mert Subit ira cadentem ulcisci – (Virgil.) Örömömre volt, hogy a Himfy szerelme által éreztethetem a külfölddel, hogy az Apollo kedvencz huga nékünk is mosolyog. Himfyben ki kellett mutatnom a fogyatkozásokat, ollyanok vannak a Szerelmeiben, valamint Petrárcában, Klopstockban, Göthében stbb. Tudom, hogy ezt nékem sokan balúl vették és veszik: de a ki tisztán jár el dolgaiban, a rágalmazásokkal s félszeg itéletekkel nem gondol. A Recensens tiszte nem az, hogy az Irót megkímélje, hanem hogy azt, a mi a munkába szép és rút sine ira et studio kimutassa. Én azt hiszem, hogy az általam szívesen tisztelt sőt csudáltt Himfynek elnémúlása hozzám nem neheztelés. A mit csinálok, nem csinálom titkon. Ha az Institutum engedné, alá vetnem Recensiomnak nevemet….

 

                                                                                                22. kötet folytatás         09. 07. 01.

 

5509.

 

Kazinczy – Berzeviczy Gergelynek.                                               Széphalom, Júl. 23. 1810.

 

…Azt kérded, melyik a leghasználhatóbb Magyar Grammatica és Lexicon. A Pápay munkájának Reczenziójában (Leipz. Litt. Zeitg. Febr. 1810) azt mondottam Grammamticáink felől, hogy azokra reá illik, a’ mit a Sardiniai martalékokról mondott a’ római közbeszéd: Sardi venales, alius alio nequior! – Sok van s mind rossz, de egy sem rosszabb, mint a’ Mártoné és a’ Verseghié s a’ Debreczeni. Legjobb és valóban igen jó a’ Révaié: Grammatica Elaboratior. De ennek még csak az Etymologiai része adatott ki. Révai maga meghalálozván, Syntaxisi része egygyik tanítványánál van, Révainak tulajdon kezével írva, s az késik kiereszteni. A’ Márton Lexicona sem nem elég bő, sem nem elég jó; de használható legalább, mert hibáit a’ született magyar, annyival inkább pedig az, a’ ki a’ nyelvet gondosan tanulta, kiismerheti. Most Márton újabban s igen bőven adja ki Lexiconát. Meglássuk, mit nyujt. Nagy veszedelme az nyelvünknek, hogy Professorait az Udvar úgy nevezi ki, mint Sámuel Próféta kente királynak Sault, kinek az vala minden érdeme ezen méltóságra, hogy atyjának elveszett szamarait fel nem tudta találni. Márton azért leve Magyar Nyelv Professor a bécsi Universitásnál, mert 1805-ben kineveztetvén erre a Bécsi Municipalitás által, Napoleonnak proclamátióját lefordította ugyan, de azonnal szaladt ő Excell. Wrbna Úrhoz s jelentést tett róla s így megelőztethetett elterjedése…

 

 

5513.

 

Kazinczy – Gróf Gyulay Lajosnak.                                                      Széphalom, Dec. 14d. 1810

 

…Nevelődnek Novemb. 13d. írt levelét most veszem. Repeső örömmel értem hogy az Erdélyi Muzéum nyomtattatik. Szép az a’ mit Gróf Bethlen Imre. B. Wesselényi József, Gróf Teleki Pál, Báró Apor tettek és tenni fognak. Örvendjen Döbrentei hogy ő ennyi lelkeket hoza mozgásba. Ez a’ kis kezdet valaha nagy dolgokat fog szűlhetni. Az én Csereym – noha már nem csak a Farkas az, hanem az igen derék Miklós is – a’ ma érkezett levelében azt írja, hogy a’ Döbrentei füzeteinek kedvekért mind atyját mind testvér bátyját Lőrinczet rézbe fogja metszetni. Így gyarapítja a’ jó a’ jó igyekezetet. Csak Döbrentei ne csökkenjen-meg! csak elég munka legyen mindég készen, hogy el ne akadjon a’ nyomtatás! csak olly darabokat vegyen-fel, mellyek ha nem a’ nagy Publicumnak is, de az értelmes Olvasóknak bizonyosan megnyerje kedveket!...

…Szemere Auróra név alatt bocsátja-ki periodicus írását. Dayka Gábornak verseiből Kis István három ívet nyomtattata Febr. olta, vagy, a’ mi még hihetőbb, eggyet se. Ezek állanak a’ Szemere’ levelében.  Én a’ Pozsonyi Wébert megkínáltam Gesznerem’ nyomtatásával. El nem fogadta, a nehéz idők miatt; vagy a’ mint leveléből sejdítem, mert a Nagy Sámuel által fordított Daphnisz és Első Hajós’ nyomtatványai félig sem költek-el. Kis István csak az olly munkák’ eladásában gyors, a’ mellyeket maga ád-ki, azok pedig inkábbára rosszak. Megkínáltam Institorist Egyveleg Irásimmal ’s a’ Zrinyi’ Verseivel….

             Csókolom a’ Mélt. Grófné kezét; ölellek kedves Lajos, kedves Lolott, kedves Döbr.

 

 

5522.

 

Kazinczy – Gróf Gyulay Lajosnak.                                                 Széphalom, Jún. 19d. 1811.

 

…Daykának Verseit Vitkovits barátom vette-által, hogy a’ maga speculatiojára nyomtattassa. Ha reményében meg nem csalattatik, Berzsenyinek verseit fogja utánok ereszteni. Mind kettőt praenumeratioszedés nélkül ereszti-ki, Kápolnay Antal Fejér Vármegyei honor: Vnotariusban lelvén olly férjfit, a’ ki neki e’ szándékra elégséges pénzt kölcsönöz. – Zrinyi verseit kéntelen vagyok továbbra halasztani, mert e szerencsétlen időben nyomtattatni csaknem lehetetlen. – Azonban meg kell vallani, hogy alig tudnék esztendőt nevezni, melly literaturánkat szebb productumokkal gazdagította volna mint ez. Illyen a’ Kis által fordított Horatziusi Epistolák, illyen a’ Virág Poemáji, illyen a’ Szent Györgyi Sállustja, ilyen a’ Nagy Ferencz Bionja is. Hát ha Dayka és Berzsenyi is ez idén léphetnének közre!

Csereyhez irt Epistolám hogy olly tapsolással fog mindenfelé fogadtatni mint fogadtatott, alig mertem remélni. Horvát István barátom a’ Cserey Miklóshoz irt Sonettót talán elébe tészi a’ Farkashoz írt Epistolának.

 

 

5526.

                                                                                                       Széphalom, nov. 25d. 1811.

 

Édes Uram Öcsém, igen kedves barátom!                                  /Megnevezés hiányzik/

 

….Most két dolog foglalt el, Sallustomat készítem nyomtatás alá, megjelenvén már a’ Szent-Györgyi Gellérdé ’s Epistoláimat gyűjtvén annyira, hogy egy kis kötetet tehessenek. 1809-ben sok készűletlen vagy rosszul készűlt darabjaimat égettem el egy megrezzenés órájában. Most emlékezetemből szedem elő ’s feldolgozom. Félek, hogy az első tűz ki nem fogja magát pótoltatni hagyni. – 1801-ben, kevés holnapokkal azután, hogy a’ kalitkából kieresztének, a’ szegény Ipam engemet térítgetett ’s a’ maga Cosmogoniai tudományára akara vonni. Ada holmi könyveket is ’s írásokat, de a’ mellyektől (mint a’ Puky Ferenczéitől) én iszonyodást és nem csak csömört kaptam. Akkor írtam hozzá egy Epistolát, de nem mertem néki mutatni, előre látván, hogy ez néki fájni fog, noha őtet nem bántotta. Imhol kezdete:

 

Hatalmas mesterének eggy szava

Miként hozá ki a’ puszta Semmiből

Ezt a’ temérdek Mindent ’s önmagát

Az érthetetlen, a’ megfoghatatlan

Nagy Mestert fejtik leczkéid énnekem.

Oh a’ helyett, hogy e mély titkokat

Előttem felfednéd, kérlek, borítsd el!

S kikapva e szép világból, hol magamnak

Honn lenni látszom, és a’ hol szemem

Gyönyörködése millió tárgyait….

 

 

 

5531.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Józsefnek.                                                      Széphalom, Júl. 26. 1813.

 

…..kedvem jöve régen nem illetett papirosaimhoz nyúlni. Sallusztomat vevém-elő. Látni akartam, jobbnak fogom e lelni, mint eddig mindég. De alig olvasék-el eggy ívet ’s tollhoz nyúltam, ’s újra dolgozám fordítását, mert rossznak leltem. Eggy vasárnap reggel ehhez nyúltam ismét, ’s éppen azt a’ gyönyörű Beszédet dolgozám, mellyet a’ legnemesbb lelkü ember, Cátó, a’ leggazdagabb ellen, Caesar ellen, a’ Catilína dolgában tartott, midőn feleségem a’ maga bágyadtságában felvetette magát íróasztalom mellett az ágyra, ’s Goldsmittnak németre Kosegarten által fordított Római Történeteit már ötödik nap olvasgatá. Csak hamar letette a’ könyvet, ’s általméne szobájába, ’s eggy óránál előbb azt a’ hírt hozá a’ napam, hogy fiam leve. – Accepto augurium! kiáltám, mint Paulus Aemilius, midőn a’ Tanács Perseus ellen Generalisnak választá, ’s haza érvén a’ fiját sírásban lelte, mert Perseus nevű ebecskéje megdöglött volt, ’s azt az áldást adtam a’ gyermeknek, midőn összecsókoltam, hogy ülje meg a’ Cátó nagy lelke, melly semmit sem lelt érdemesebbet a’ szeretetre mint a’ Virtust és Hazát…

 

 

5539.

 

Kazinczy – Majthényi Lászlónak.

                                                                                  Széphalom, 1815. márcz. 15.

…ha még a’ külső Fejedelmek Bécsben lesznek akkor mikor én oda jutok, igen is fő örömeim közzé fog tartozni, látni azokat, a’ kiket a’ História olly nagy tisztelettel fog eggykor emlegetni. – Én rég olta úgy nézem már a’ világ történeteit mintha eggy nem értett nyelven játszanának előttem eggy theáteri darabot; csaknem minden megfoghatatlan előttem, ’s nem tudom Tragoedia e vagy Víg Játék. Ki nem orűlne annak, hogy eggy nemzet más nemzetnek járma alól kiszabadúl, ’s mindenik megkapja a maga Autonomiáját? De megkapja-e most? Szabad lesz e most? Mert  ki csak jármot cserél, az még nem szabad! A’ Norvégyi nép csendesen ült, ’s kénytelen vala eggy olly néppel eggyesedni öszve,  mellyet útált, gyülölt…. Napoleont a’ néppel tétetik-le, holott azt, legalább mint Győzők, magok teheték vala…..

….A’ helyett tehát hogy azokon törődjem a’ mit reám nem bíztak és a’ mihez bizonyosan nem értek, a’ mi erőm van, azt nyelvünk és literaturánk’ gyarapodására fordítom. Daykának, Báróczynak és Superint. Kisnek munkájit, mind öszve XII. kötetet két eszt. alatt adtam ki. Most a’ Zrinyiét eresztem-ki két vagy három kötetben, ’s a’ magamét, mellyből már négy jött-ki. Ebben vitáim vannak; sok azt mondja hogy nem tudok hozzá; de én okaimat felhordám, ’s a’ ki azokra nem felel, hanem csak beszéll, én az ollyant felelet nélkül hagyom. Elébb tanul ni kell, mert az nem elég, hogy csak úgy tudjunk, mint a’ kocsisunk vagy dajkánk. – Eggy úttal minden kötet elébe eggy megholt nagy Magyar’ képét teszem, ad arcendam invidiam et suspicionem adulationis. Pászthory, Révai, Gener. Orczy, Prímás Barkóczy, az elesett Kapitány Csehy, a’ Telemach fordítója Gr. Haller László már metszve vannak, Spissichet most metszik…

 

 

 

5551.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Sámuelnek.                    Széphalom, Tokaj mellett Octób. 11d. 1816.

 

Tegnap mult el eggy holnapja, hogy Erdélyi Útamból hazaérkeztem. Nem lévén soha tovább azon a’ földön Zsibónál és Krasznánál, azt én most láttam először. Útamat most írom, hogy nyomtatásban kiadhassam, mert mi Magyar-országi Magyarok, hozzá szokván hogy csak arra járjunk, a’ merre a’ Nap nekünk nem felkél, hanem lenyugszik, az Erdélyi Magyarokat ’s azoknak lakóföldjét éppen nem ismerjük. Három teljes holnapot tölték ezen útamban, Június 11-dikén mentem el, ’s september 10-dikén jöttem haza. Láttam Kolozsvárt, Vásárhelyt, Szebent, Dévát, Lugost, a’ Bánátban, Károlyvárat, Enyedet, Kolozsvárat ismét, Zsibót és Hadadot….

…. A’ Károlyvári Bthecának nagy kincsei vannak, kivált a’ Magyar dolgokra ’s az Incunábulákban. Mártonfi Püspök ezek közzűl ajándékban adá Maximilián Herczegünknek a’ Livius első kiadását. A’ Homér Florentini kiadása 1488 két kötetben nem csak ép, hanem egészen tiszta is, minden mocsok és szenny nélkűl. A’ Kézírások közzűl leginkább irígylettem azon XVI. kötet foliót, mellyben Card. Pázmánynak Levelei állanak a’ Királyokhoz ’s Erdélyi Fejedelmekhez. Azokban eggy hellytt rendes van.

Az Enyedi Collégium Bthcájában, nevezetesen a’ Benkő József Gyűjteményében, 214 Origin. Leveleit leltem a’ Fejedelmeknek Teleki Mihályhoz. Benkő azt vagy kikérte ’s nála felejtetett, vagy ellopta, mint néha a Tudósok szoktak. – Excellentziád előtt talán nincs még tudva, hogy Tordosi Prédikátor Sipos Pál Septemb. 15d. megholt, semmi rendelést nem tévén sorsához képest igen gazdag vagyonjáról.

Ezek voltak azok, Kegyelmes Uram, a’ mellyeket Excellentziádnak bejelenteni bátorkodtam. Alázatosan esedezem kérdéseimre óhajtott feleletéért, ’s nagy kegyelmeibe alázatosan ajánlva maradok elhalhatatlan tisztelettel   Ecxellentziádnak

 

 

5553.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Sámuelnek.                                                   Széphalom Febr. 8d. 1817

 

Én Erdélyi Utazásom leírásával kevés napok alatt végre készen leszek, eddig ezért halada a’ munka elkészítése, mert minden nyomon uj meg uj kérdések adák-elő magokat, mellyek eránt Erdélyből kelle világosítást kérnem…

….A’ Jezsuita ’s Metricus Versíró Székely születésű Szabó Dávid képén kívűl én a’ Bibliotheca’ számára azon IX. kötet dolgozásaimnak, mellyeket az elmúlt két esztendőben ada-ki Trattner, eggy exemplárját küldöm, eggy más csomó nyomtatványokkal, mellyek ott nem lesznek-meg, ’s bár többekkel szaporíthatnám.

Ajánlom magamat Excellentziádnak nagy kegyelmeibe ’s maradok alázatos tisztelettel

Excellentziádnak

.          

 

5554.

 

Kazinczy – Szent-Iványi Bugomérnak.                                  Széphalom, Május’ 28d. 1817.

 

…Messziásomnak nyomtattatni kellett volna. Trattner azt írá, hogy nincs elég Előfizetője, ’s én nem gondoltam vele, hogy megszegte ígéretét. A’ IX. kötet sem a’ szerént méne ki a’ mint én akartam, s úgy hiszem, nem sokára újra fog kiadattatni; ’s akkor azt csinálom dolgozásaimmal a’ mit magam látok jónak…

…. Én tavaly Erdélyt jártam meg, hol soha nem voltam. Most ezen útazásom fog megjelenni gróf Dezsőffy Jozsefhez írt levelekben. Szemere olvasta kézírásomat; feleségének lebetegedése miatt most Lasztóczon múlat, hozzám két órányira. Erdélyi Leveleim felől azt ítéli, hogy ez a’ Munkám jobb mint mind az a’ mit eddig dolgoztam. Ha ítéletét valónak szabad vennem, az onnan eredhet, mert meleg szívvel van írva, ’s feddőimnek gáncsolásaik eránt figyelemmel voltam. Nem rossz dolog néha gyűlöltetni; a’ lelkes ember hasznot von belőle. A’ magasztalást, a’ gáncsolást az, a’ kinek hajai megőszűltek, egyébnek veszi mint az ifjú kor’ heve szokta….

 

 

5557.

 

Kazinczy – Szűcs Dániel ügyvédnek.                                             Széphalom Januar 25d 1818.

 

…..A’ Rumi könyveiből ismét zárok ide 2 explt ajándékban, 20 explt pedig eladás végett = 120 f. Méltóztassék ezt a’ pénzt is Trattnerhez küldeni. Rumi megszűn, mert nem bírja a’ költséget….

 

 

5564.

 

Kazinczy – Kápolnay Antalnak.

                                                                       Széphalom, Január 8d. 1819.

Tekintetes fő-Notárius Úr,

 

….várom tehát a Tekint. Fő-Notárius Úrnak Értekezését Hunyadi Jánosnak törvényes házasságon kívül történt születése felől, s ígérem azt, hogy ha megnyerendem erre engedelmét, Erdélyi Leveleim mellé nyomtattatom. Azok végre ezidén sajtó alá jutnak….

….. Hogy nekünk Dietánk legyen, nem igen hiszem; úgy tetszik, az Aacheni együttléte az Európa’ Fejedelmeinek azt szükségtelenné teszi, mert ott, az emberiség örömére, megelőztettek a hadakozások. Rendes dolog elnézni mint megyen az emberi nemzet’ dolga a’ láthatatlan kéz’ igazgatása alatt. Franczia-országban a’ Napóleon’ megbuktatása által hány hozzá-ragaszkodó Franczia vádolta az Isteneket, hogy a jó ügyet megbukni hagyák: s most hány Napoleonhoz-ragaszkodó Franczia eszmél-fel, s hány kiáltja, hogy az Istenek csakugyan gondolnak a világgal, még midőn ollyat engednek is, a mellyen a rövidlátású halandó botránkozik, mert neki nem lehet nem botránkozni. Nekünk Europaiaknak igen keserves, hogy America respublicanizálja magát, s így elszakadván tőlünk, pénz onnan hozzánk nem jöhet, s minket elöl a szegénység, és az, a mi szegénység következése.

Olvassa e a Tekint. Úr az Ungarische Miscellen nevű Fűzeteket? Szeretném, ha azt minden Vármegyében olvasnák, ’s minél többen. Nekem is van benne egy munkám, a Berzeviczy Gergely De conditione rusticor. In Hung. Nevű Irására. Mind maga Berzeviczy, mind egy ismeretlen valaki rossz neven vette nekem tüzességemet….

 

 

 

5565.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Lászlónak.    Széphalom Február 23d. 1819.

                                  

Méltóságos Tróf Táblai Báró ’s Administrátor Úr,nagy tiszteletű Uram!

Erdélyi Leveleimet e’ tavasszal le akarván vinni Pestre, ’s egyedül olly véggel, hogy azokat a’ Mélt. Grófnak is felolvashassam, attól tartván, hogy valamit ollyat mondhatnék Erdély és a’ Teleki ház felől, mellyet nem kell elmondanom. Ettől annál nagyobb okom van tartani, mert Ő Excell. a’ Cancellariusnak válaszából is látom, hogy egy nekem ártatlannak látszott dolog Ő Excellentziájának nem volt volna kedves, ha elmondatott volna. A’ dolog csak Genealogiai lánczot illet. – De ezen utam elmarad sok okaim miatt, ’s azért is, mert a’ nyomtatást tovább halasztanom lehetetlen. Hatszor dolgozám újra meg újra a’ Munkát, ’s mutassák-ki, a’ mit vagy kihagynom, vagy meg változtatnom, vagy hozzá-tennem kell. Azolta ismét egészen újra dolgoztam az öt koncz papirosból álló Munkát,….

… A’ Tudom. Gyűjtem. Januáriusi darabjában nagy figyelemmel ’s tisztelettel ’s örömmel olvastam a’ Mélt. Gróf Értekezését. A’ ki elkészűlve, szabadon, tűzzel szól, de erőszak nélkűl ’s proselytusokat a’ czimborálkodások ’s igéretek ’s rettentések által gyüjteni nem igyekszik, előttem mindég tiszteletes, mert azt teszi, a’ mit az ügynek általa ismért java ’s a’ köz haszon kiván; ’s a’ Méltós. Gróf erre ada, kivált Értekezésének utolsó soraiban, tiszteletes példát. Bár mindenek ezt tennék! Bár az 1817 és 1818-diki Redactio is ezt tette volna, a’ helyett hogy erőszakoskodott, az ellenmondásokat fel nem vette, ’s a’ maga által kedvelt félnek vastagságokat engede. ….A’ Nyelvbeli Újítások dolgában én ellenkező értelemmel vagyok mint a Mélt. Gróf, mert az Értekezés csak a’ Stylistica’ alsóbb nemeit vette tárgyba: de követni fogom a Mélt. Gróf dicső példáját, s’ az erőltetést továbbá is kerűlni fogom….

 

 

5568.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Lászlónak.                                           Széphalom Aug. 27d. 1819.

 

Erdélyi Leveleim’ Manuscriptumát, minekelőtte azt sajtó alá ereszteném, a’ Méltóságos Gróf’ ítélete alá terjesszem. Mert ha azt Erdélyben nehanyan megolvasták is, lehet valami benne, a’ mi kitörlést ’s változtatást kivánhat, vagy a’ Telekieket eggy vagy más okra nézve kedvetlenűl érintheti-meg, a’ mit én távolról sem gyaníthatok. Hogy rajtam valami illyen ne történhessen-meg, fogadom a’ Méltós. Grófnak, hogy mihelyt azt Censorom visszaküldi (hatodik holnapja, hogy kezében vagyon), a’ Mélt. Grófnak elébe terjesztem. Valaha talán elkészül megtekintésével. Még eddig csak azt tudom, hogy keveset törle-ki. Bethlen Gábor felől eggy helytt azt beszélém, hogy Magyar Királynak választatott. Itt e’ szókat szúrta textusomba: A’ pártosok által; ….

 

 

5569.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Lászlónak.                                   Széphalom, September 28d. 1819

 

Erdélyi Leveleim Manuscriptumát végre megkaptam a’ Censortól. Keveset törle-ki, ’s rendeseket. – Kolozsvár felől azt mondám, hogy a’ midőn szemem meglátta a’ várost, annak ideája nagyúlt előttem, azon képzelet által, hogy ott született Hunyadi Mátyás és Bocskay István. – Bocskayt, úgy mond a’ Censor, Mátyással ’s a feljebb említett Trajánnal, ki látta Kolozsvárt, öszvehasonlítani tudatlanság, mert Bocskay pártütő volt és erkölcstelen. –

Megengedte ugyan annak említését, hogy Bethlen Gábor Magyar Királlyá választatott, de azt kívánta, hogy ezt tegyem mellé: per rebelles, ’s teljesítve lesz akaratja. Keserves dolog, Méltóságos Uram, hogy az Író’ dolgozását Censor rostálgatja, noha látom, hogy a’ szerint a’ hogy vagyunk, szükséges, hogy Censoraink legyenek. Két vagy három más Jegyzéseit nem említem, mert kevés tekintetűek.

E’ szerint kezemben lévén már a’ Munka, sietni fogok azt a Méltóságos Grófhoz leküldeni, ’s esedezem alázatosan, méltóztassék minden észre-vételeit a’ legnagyobb szabadsággal közleni velem, ’s a’ munkát bővítései által becsesebbé tenni. És oh bár azt nyerhetném-meg, hogy a’ Kézírást Ő Excellentziája az Erdélyi Cancellárius is láthatná! A’ munkára Magyarországnak nagy szüksége van, mert mi Magyarok ezt a’ velünk rokon hazát nem ismerjük, ’s a’ mi a’ nem ismerésnél még rosszabb, hibásan ismerjük; s minthogy azt, barátimnak sürgető leveleik szerint, a’ Publicum nyugtalanúl várja, szeretném minél kevésbb hibával ereszteni-ki kezeimből. Az a’ kegyesség a’ mellyért a’ Mélt. Grófnál e’ részben esedezem, annak bizonyosan nagy érdemet fog adni…./Kéri a Trattner-levél továbbítását/

           

[A Trattnernek szóló, mellékelt levél így hangzik:]

 

Bizodalmas Drága Jó Uram, érdemes barátom!

A’ Kassai postaszekér által fogja venni az Úr Octóbernek közepe táján azon Értekezésemnek újabb dolgozását, mellyet minap Orthologus és Neologus; nálunk és más nemzeteknél, czím alatt küldöttem az Úr’ kezéhez. Kérem tehát az Urat bizodalommal, méltóztassék ez eránt jelentést tenni a’ Tud. Gyüjt. tisztelt kiadójinál, hogy a’ beküldött munka ki ne adassék. Sőt kérem az Úrat, cselekedje, hogy a’ beküldött Értekezést visszakaphassam.

Maradok szíves tisztelettel alázatos szolgája                 Kazinczy Ferencz.

 

 

 

5571.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Lászlónak.                                             Széphalom Január 4d. 1820.

                                  

 

Erdélyi Leveleim’ Manuscriptumát Zemplény Vármegyei Esküdt Bárczy Úr Pestre levitte. Azt a’ Generalis Báró Vay Miklós Úr’ fijai Nevelőjöknek Szabó Urnak fogja általadni, kit azon barátságos szolgálatra kértem meg, hogy maga nyújtsa-be a’ Méltóságos Grófnak. Így az vagyon hátra, hagy a’ Méltóságos Gróf előtt esedezzem alázatosan, méltóztassék a’ Munkát minél szorosbb megvizsgálás alá venni, ’s mind kijegyezni azon helyeket a’ mellyeknek elhagyatni, megváltoztattatni, vagy kibővíteni kell. Azt már sokan látták…

…megtörtént velem, hogy a’ Trattner’ kezeiből ellopták Manuscriptumomat azok, a’ kik nyelvemet nem szeretik, és engemet erőszakkal szeretnének az egyedül idvezítő Grammaticai Hit’ követésére szorítani; ’s ez érhetne itt is igen könnyen. Pedig már e’ munkám sokszori dolgozásába beléuntam, és ha el nem volna hiresztelve a’ szándék, talán nyomtatatlan hagynám…

 

 

5575.

 

Szemere Pál – Kazinczynak.                                                                           Pest, Sept. 1820.

 

…Kölcseynk nehány napok előtt Pestről ugyan ide vándorolt, de kérdéseimre épen olly kevéssé tudott felelni, mint a mekkai út felől teendő kérdésekre azon Teve, melly oda az Alkoránt épűletes áhitatossággal hátán czipelte ’s vezetője feje felett olly háboríthatatlan nyugalommal nézett el, mint a’ réz kakas a’ Calvinisták tornyaik felett. Ő most reggeltől estig egyik szobámban küszöbről küszöbig sétál, ’s olly életet él, melly mellett, mint az orra hegyét valamelly zugban napestig szemlélő Hottentótnak elég ideje lenn…

 

 

5580.

 

Kazinczy – Zemplénvármegyének.                                  Ujhelyben, Június’ 20dikán 1821.

 

…Hogy ezeknek kívánságaik is teljesíthessenek, az elmaradott Akták is regestráltathassanak, ’s így a’ dolog oda juttassék, hogy többé a’ munka el ne akadhasson, ez eránt ismertük kötelességünknek a’ gondoskodást, ’s vélekedésünket alázatosan itt terjesztjük megítélés alá:

1. Hogy az Archiváriusoknak annál több idejek maradjon a’ Regestratióra, ezek tiltassanak-el, a’ Magánosok’ számára teendő Leírásoktól, ’s az a’ Munka hagyattassék ezentúl azoknak, a’ kik az Archívumban az ő felvigyázások alatt dolgoznak.

2. A’ Magánosoknak hozzájok jőni nem leszen szabad máskor, mint dél előtt 10 és 11, dél után pedig 3 és 4 óra között. Ezen órákon kívül a’ Magánosok’ számára teendő keresgélést ne tegyék….

8. Az Archiváriusok mind azon rendetlenséget, hijánosságot, hibát, a’ mit a’ Leveles-tár’ kincsei körűl tapasztalnak, esküvéssel fogadott hűségek és szoros kötelességek szerint, átallás és kémélések nelkül jelentsék be…

 

 

5582.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Lászlónak.                                        Széphalom Septemb. 16d. 1822

 

….Erdélynek ismérete Bévezetésképen van elébe téve a’ Munkának a’ Bethlenek’ elágazását pedig a’ Toldalékba vetettem-által, minthogy ezek a’ Levelek tónusát meg szakasztották volna. Ne vonja el a’ Mélt. Gróf most is segítő kezeit tőlem, ’s méltóztassék dolgozásomat a’ javalásra minél érdemesebbé tenni. A’ tisztes szászokat, Nemzetünknek ezeket a’ gonosz zselléreit, kik az Erdély’ Dietájin széket ülnek, és még sem akarnak Magyaroknak tartatni, sőt azt vitatják, hogy ők még ma is Németek, nem bántom ugyan, de kitör belőlem, hogy őket nem szerethetem…

…könyörgök a’ Mélt. Úrnak, méltóztassék lelkének szerénységét a’ legszentebb tartozásért elnémítani. Én ha Teleki volnék, kevélykedve emlegetném nagy őseimet….

….Most Szalluszt fogja-el gondjaimat, az én legkedveltebb Munkám, de talán épen-ezért eggyike a’ legszerencsétlenebbeknek…

                                                                                                  .

 

 

5585.

 

Kazinczy – Kraynik Imréné Kazinczy Eugeniának.                                         Febr. 9d. 1824.

 

Édes Zsenim, Épen bepecsétlém a’ nagyobb pakétemet a’ Szalluszt köteteivel és csigával, midőn Csörgőről hozzák leveledet. Ki valék fáradva a’ sok irásban, de kedves levélkéd nekem erőt ada ujobban írni. Horátznak ide tett két Epistolájit leírám magamnak, hogy a’ mit ide szúrok, Ő Nagyságának a’ Mélt. Grófnak által adhassd. Ő Nagysága Horátznak azt az Epistoláját igen szereti. Nem veszi tehát kedvetlenűl fordítását is.

Te, édes lyányom, örvendél azon, hogy nevemet a’ Virág és Kis neveikkel emlegették a’ lugosban, a’ mint valamelly Journal beszélli, ’s ez engem arra emlékeztet, hogy neked fel nem dicsekedtem, hogy Dédácson, azon a’ szép réten, melly ánglus csavargó utakkal van a’ Sztrigyen általlökött híd és a’ ven szilas köztt, közel ahhoz a’ Maros szélén álló fához, hol Gróf Gyulainé akkor is ült mikor mi oda a’ Bánátból jövénk, nekem eggy emlék fog kelni, ’s még ez idén.

….Epigrammámat, melly az idei Hébében Dédács felől áll.

 

Sztrigy ’s Maros Istenei, kiket a’ gyep’ szőnyege szóllít

Táncra, és ti kiket az agg szilas éje födöz,

És te kies völgy itt sziklás vadonidnak ölében,

Mellyre a’ Dévai vár orma busongva tekint.

Vendégtek megyen, ő titeket most lát meg utolszor,

Oh de ti hagyjátok zengeni néha nevét.

És mikor Ő (a’ Grófné) ide jön ’s a’ víz’ szélére hanyatlik,

És mikor a’ szeretett Lotti kiáltja Zsenit,

Zúgjátok neki: távozik az (K. F.) ’s messzére! de lelke

Hozzád, élte’ kegyes angyala vissza siet.

 

…Édes Zsenim, atyádnak, kit a’ sors olly kegyetlenűl verdes már 24 eszt. olta eggy nem jó testvér és eggy nem jó sógor által, kedves az a’ gondolat, hogy gyermekei idővel ott is találhatnak pártfogót és barátot, a’ hol azt nem remélték. Én nektek egyebet bajnál nem hagyhatok: legalább eggy kis nevet hagyok.

 

 

5587.

 

Kazinczy – Lengyel Józsefnek.                                                                       [1824. Júl.]

 

Tisztelendő Úr!….Sallustomnak a’ jövő eszt., meg kell jelenni. Akkor töltöm ötvenedik esztendei jubiléumát Írói pályámnak. Illy hosszú idő alatt semmi az a’ mit adék; de erőt nem adunk magunknak, hanem azt ingyen kapjuk, ’s a’ környűlállások nekem ugyan ezen hosszú idő alatt csak öt esztendeig kedveztek. Az minden érdemem, hogy tüzem soha el nem lankadott. – Minden dolgozásaim köztt magamnak Sallust a’ legkedvesebb, ’s azt alkalmasint mutatja Előbeszédem is; de hány Olvasó fogja ezt érteni és érzeni? hány kapta fel Sallustnak igaz képét…

 

 

5588.

 

Kazinczy Miklós – Kazinczynak.                                                        Várad Julius 26kán 1824.

 

….A’ Licitatió ma eggy hete kezdődött, ’s akkor, midőn a’ Házhoz rendelt Vagyonok kotyavetyéltettek, magam is jelen voltam. Eddig el adódtak:

 4 ló szerszámostól                   340 –  

6 fekete bőr szék                       21 –  

2 tűkör                                      80 –   2.

2 fenyő fa nyoszolya                    3 –   10.

az eggyik ágynémű                     19 –  

a’ másik ágynémű                      28 –   40.

nagy óra                                  303 –  

                        Eddig tehát bé jött        794 –   52.

 

A’ mint egyebek is el-adódnak, meg fogom írni. – A’ Házról nem tudok semmit írni. Az Újságban olvastam a’  hirdetést….

                                                                                                                                                                 hív Testvére   Miklós.

 

5590.

                                                                                                             V. Olaszi 8. Aug. 1824.

Gordán János – Kazinczynak                       

 

…..A mint Tekintetes Kazintzy Miklós Úrról értettem, már tudositotta a’ Tekintetes Urat a’ terhek kifizetésére hagyott vagyonoknak egy része mi módon lett el adattatásárol. Hogy azt kéntelen voltam a’ mennyire lehetett el adni, maga által látni méltoztatik a’ Tekintetes Úr, minthogy a restáns Interesek le fizetését mindenfelől sürgették, azt ki kellett potolni, nem külömben a’ Temetési költsegeket, tselédek béreit, s’ más adósságokat is, a’ melyek  Summája közel már harmadfél ezerre megyen, sőt kéntelen volnék a’ többi még meg levő vagyonokat is adni, tsak volna vevője, minthogy a teher mindennap szaporodik…

 

 

5592.

 

Kazinczy – Szűcs Dániel ügyvédnek.                                         Kassán Aug. 11d. 1824.      

 

…Octób. elsőjéig. Kétezer frtra volna szükségem papiros pénzben. Alázatosan kérem az Urat Fiscális Urat, méltóztassék megtenni, a’ mit tehet, hogy ezt megkaphassam…

 

 

5601.

 

Kazinczy – Thaisz Andrásnak         Széphalom Octób. 30d. 1824. – életemnek már 65-dik esztendejében.

Erdélyi Leveleimnek Bécsbe küldését Igaz Sámuel barátomhoz kénytelen vagyok tisztelt férjfi, Reád bízni, meg lévén győződve az eránt, hogy ezen alkalmatlanságomat nékem megbocsátani kész lészesz. De minekelőtte az Pestet elhagyja, kérlek, add által azt levelemmel, mellyet ide zárok, Biblioth. Horvát István Úrhoz, ’s légyen gondod, hogy az kezedhez vissza térjen. A’ régibb példányt kezedből ki ne add; azt csak azért küldöm, mert megeshetnék, hogy a’ Censor Igaz által magának kiadatni kívánja. Igaznak tehát mind a kettőt felküldd, és ne posta szekeren, hanem valamelly Pestről Bécsbe menő hív ember által….

 

 

5602.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Lászlónak.                                              Széphalom Octób. 30d. 1824

 

Itt nyújtom-által a’ Méltós. Gróf Úrnak Erdélyi Leveleimnek eggy régibb, és a’ legújabb  dolgozását, azon alázatos kéréssel, hogy annak minden tévedéseit olly kegyesen is bölcsen is, mint már eggyszer, kimutatni méltóztassék….Különösen arra kérem igen aláz.[atosan] a’ Mélt. Gróf Urat, hogy a’ Teleki ház’ czikkelyét nagy gonddal megolvasni, minden botlást megigazítani, a’ hézagokat kipótolni, s’ az előadást kibővíteni méltóztassék…

…A’ régibb csak azért megyen eggyütt ezen újabbal, hogy a kettő Igaz Sámuel Úr’ kezébe küldethessék, mert nem lehetetlen, hogy ha majd ez az újabbat a’ Censor kezébe adja, ez kivánni fogja Igaztól, hogy mutassa-elő ezen régibbet. De minekelőtte ez Bécsbe küldetnék, akarom, hogy azt Bibliothecarius Horvát István barátom is megolvassa…

Erd. Leveleim mellé én fac-similéket szeretnék metszeni, ’s e’ végre birom ezeket:

1.         Bocskay István.

2.         Bátori Gábor

3.         Bethlen Gábor, ’s első ’s második felesége.

4.         Rákóczy György és Lórántffy Susánna.

5.                                          a II. és Bátori Sófia.

6.                              Ferencz az I. és Zrinyi Heléna.

7.         Rákóczy Ferencz a’ II.

8.         Kemény János.

9.         10. a’ Két Apafi.

11. Thököli Imre.

12. Caraffa Antal.

13.       Bethlen Ferencz.

14.                          János                  Cancelláriusok.

15.                   Miklós

 

De nem bírom a’ Lengyel Király Bátori Istvánét ’s a Rákóczi Zsigmondét, a’ Barcsai Ákosét, Rhédey Ferenczét. – Nem a’ Teleki Mihályét. – A’ Mélt. Gróf engem véghetetlenűl lekötelezne, ha megengedné, hogy Ponori Thörök József ezeket, és a’ mik ehhez hasonlók; nekem a’ Mélt. Gróf Urtól lemásolhassa. Énnékem az effélékben abban áll az egész fortélyom, hogy a’ Kézírást az ablak’-üvegének nyomom, arra velin papirosat teszek, a’ nevet ólommal a’ velinre által viszem, ’s akkor az olmozást tintával festem be a’ szerint a hogy példányom kívánta. Ponori szépen ír, és így erre kevés gyakorlás után alkalmatos lészen.

 

 

5607.

 

Kazinczy – Gróf Teleki Lászlónak.                                                  Kassán, Január 28d. 1825.

 

                     ….A’ Kassai Minervának most rakják első ivét….. Csuda czímje ’s csuda formátuma mellől elállani nem mer /Ellinger/ és nem akar. De reménylem Olvasóji megbocsátják neki ezt, ha majd a’ lelkes, tudós, és szépízlésű Előbeszéd Íróját hallani fogják. Minerva olly vastagságokat engedni magának, mint az Aspásia’ Recensiója a’ Tud. Gyüjtben, nem fog, ’s a’ Nyelvtörők’ ellenségei örömmel fogják olvasni az Előbeszéd’ tanításait, de el is pirulnak bölcsességekért.

 

 

5611

 

Kazinczy – Gróf Teleki Lászlónak.                                                 Ujhely Novemb. 22d. 1825.

 

Elmult harmincz esztendeje, hogy én Szallusztot fordítani elkezdettem, és azolta soha sem szűntem-meg igazítgatni dolgozásomon; azt akartam, hogy az a’ color Romanus hogy az a’ Szalluszti arcz, legyen-meg fordításomon, melly magát Szallusztot eggyetlenné teszi;….

Hadd tégyem azt a’ vallást a’ Mélt. Grófnak, de csak magának, hogy ezen makacs feltétemben az tüzele, hogy ezek a’ szokástisztelők engem épen azért verdestek, a’ miért Szallusztot a’ maga korabeliek és az ujabbak. Érzem én, a’ mit ők, hogy én Szalluszt nem vagyok, és így a’ mi Szallusztnak szabad, nem szabad nekem: hogy tehát vádjokat elakaszthassam, magát Szallusztot látám jónak fordítani, ’s a’ maga színében és arczában.

Ime kész a’ Munka, ’s harmincz esztendei gondjaim után, ’s a’ 67-dik esztendejébe belépett ember közel a’ határhoz szeretné, ha az a’ dolgozása’ melly az ő Professio fidei-jét adja-elő, úgy jelenhetne-meg, hogy külsője is támaszthasson figyelmet. Strauss Bécsi Nyomtatóval levelezésbe ereszkedém; meg van határozva a’ Quart formátum, meg van választva a’ papiros hozzá, a’ betűk. Képem elébe metszetik. Azért nem fogánk a nyomtatáshoz, mert az három ezer frtot kiván Váltó-Czédulában.

Ajánlom igyekezetemet a’ Mélt. Gróf Ur pártfogásába. Gróf Széchényi, a’ Károlyiak, ’s többek mások, dicső áldozatokat tettek ügyünknek. Nem magamnak kérek, hanem Szallusztomnak,…

…Én különben is, de kivált a’ sógorom igazságtalansága által, rettenetes csapásokat szenvedtem; öreg vagyok ’s hét gyermek atyja. Erdélyi Leveleim’ hasznát gyermekeimnek tartom. Ez a’ Munka is nyomtathatik; mihelytt pénzem lesz..

Méltóságos Gróf Dezsőffy József Urnak is irok e’ postával, ’s kérem, hogy a’ Méltóságos Gróffal értsen eggyütt, ’s segélje szándékomat.

 

 

ELŐBESZÉD SZALLUSZTHOZ.

 

Látni akarám, Szalluszt szóllhatna e a’ mi nyelvünkön és mihozzánk, hogy beszédén fenn maradjon az a’ nagy szín, az a’ nekisaját arcz, mellyet az iskolák’ embere kárhoztat, de csudál, tilt, de szeret, ’s mertem a’ mit senki nem más. Írónak kötelessége tisztelni a’ szokást és a’ kor ízlését, ’s különözésekben ’s kisdedségekben keresni díszt, dicsőséget, nem férfilélek’ gondjai. De valóban az is nem épen rosz, midőn annak képében szóllván, a’ ki szilajkodva külön útakra csap, ’s ragyog szilajkodásiban, a’ helyett hogy őtet mestereznénk, vakmerően és elmétlenűl, mintha jót mondana, de nem jól, oda törekedünk inkább, hogy azt az ő színét, azt az ő arczát minél igazábban ragadhassuk meg; hogy a’ darabos, de bájos különözőt a’ maga bájos darabosságában hozhassuk-által közzénkbe. ’s kisdedségnek tekinteni a’ mi nem az; nem látni, hogy a szép mint lesz épen azért szebbé, mert szokatlan; hogy a’ mi váratlan jő, a’ gondolatnak mint ad erőt sullyt; az osztán igazi kisdedség.

Lépésemnek nem lehet mind azokat meg nem bántania, kiknél az minden érdem, ha beszédünk ömlik, ha azt minden érti; kik azt várák, hogy az új szók’ és szóllások’, s az új meg új formák hajházásiba valaha végre belé-fáradok, nem hogy magamat vétkeim köztt az idegenek szerelme által még mélyebbre sűllyesztetem. Tudnillik a’ szent érzésű férfiak előtt semmi nincs becsesbb mint a’ nemzeti, ’s irtózva nézik hogy elkorcsosodhatnánk. De a’ mit nemzetinek ők mondanak, nagy részben nem vala az őseinknél, mint  onokáinknál nem lesz; ’s az idegen nem idegen, ha elfogadtatik. Ízlése tiltja őket, az eggyszinű, látni, Nyelv és Mesterség mint emelkedének, valahol a’ kifejlést nagy példányok segélették.

Van bizonyos rokonság a’ Nemzetek köztt, bár mint külömbözzenek arczaik, ’s a’ jók, Caesárnak itten tett megjegyzése szerint (Catilináért mondott Beszédében) soha sem erőnek sem merésnek nincsenek hijával, valami alkalmast másoknál találnak, készek honn munkába fogni; áltvenni a’ hasznost, mint irígyelni, inkább szeretik. Ízléseink változnak; a’ Nagyok példája változhatatlan, örök, tiszteletes minden népnél, minden korban. És ha való, hogy a’ Régiek még inkább érdemlik tiszteletünket Mesterségekben ’s ízlésekben, mint tanításaikban: nem fonákság e, mivel az ő ízlések nem ízlése a’ mai kornak, éppen azzal nem gondolni, a’ mi gondjainkat mindenek-felett érdemelheté? Zsenge ifjuságom azon időszakba esett, midőn a’ sötét hosszú éj után virradni kezde szép reggelünk, ’s látám, Báróczi, a’ francziákat követve, Baróti pedig, és a’ Nyelv’ szentje, Révai, a’ Rómaiakat beszédünknek mint adának fenntebb díszt, és eggy csillogást, mellyet Illyei, és a’ Rómaiak’ ’s Olaszok’ szellemében nevelt nagy Zrinyi, ’s a bájosan és néhol tudósan szólló Gyöngyösi már megsejtettek, de a’ Telemach’ fordítója, ki nem emelkedve feljebb a’ szokottnál, ’s csak ömölve ’s czifrán szollott, nem ismert. Lángolék, hogy a’ kelőért én is tehessek valamit, hogy annak eggykor én is érdemelhessem háláját. Tudtam mennyivel nagyobb a’ ki teremt, mint a’ ki másol; de ismervén magamat, és a’ kort mellyben éltem, ’s a’ nagy példák’ követelésétől várván mindent, inkább vágyék nem rossz másolónak találtatni, mint nem jó alkotónak; kivált hogy az idő nem egyedűl minél jobbat kívána, hanem jót minél nagyobb számban is, ’s a legkülömbözőbb nemekben. Ötven esztendeje, hogy járom útamat, sikamlásokkal, tévedések köztt, de lankadhatatlan hűségben; ’s ma, midőn hatvanhetedik évembe lépek-ált, örömmel

tekintek végig menésemen. Melly kevés az, a’ mit fényecskémért tevék, és melly tűzben ragyognak körűlem később társaim! melly tűzben tűnnek-fel a’ legjobbak. De én is segélém a’ jót; de az ügy általam is gyarapodott; ’s példám, úgy hiszem azt, hevíteni fog szíveket, ha majd magam nem lészek is.

Az Ujak példája kedvességet adhat beszédünknek, símaságot, könyed ömlöngést; csak hogy az út veszedelmes, mert eggy színűségre vezet, az pedig elgyengűlésre, korán elért öregségre: a’ Régieké nemességet, méltóságot. Amazoknak igen gondos tanulását tehát eggyesítenünk kell az ezekével; magunkat tehát azoknak és ezeknek szabad de minél szorosbb követésében férfiasan gyakorlanunk. Ohajtásom a’ fél-latin és fél-görög, a’ szép homályt kedvelő, a’ szép darabosságokban gyönyörködő Szalluszt körűl az vala, hogy azoknak, akik őtet szerethetik, ’s az illyek’ száma sehol nem lehet nem kicsiny, ne én látszhassam szóllani őhelyette, hanem hogy ő énáltalam. Ingerlé makacs feltétemet, hogy minden fordítóji kiket összegyüjthettem – francziák, olaszok, a’ spanyol királyfi, a’ németek, (hárma ezeknek küzde erejéért, tömöttségéért, kevésszavuságáért, de bájait megérinteni sem merék) – elégnek tarták a’ dolgot venni ált, nem bízva elkényeztetett, megvénhesztett nyelvekhez, ’s mindentől akarván értetni, javaltatni, a’ mit Szalluszt nem akara, sőt gondosan kerűlt. Így tette vétketlenné, érthetővé, tisztává a’ Virgil vétkes, nem mindenhol érthető, korcs nyelvét Ruaeusz, hogy gyermek-tanítványa megbírhassa; de a’ mellyel sem a’ nem-gyermek olvasónak nem teve kedves szolgálatot, sem gyermek-tanítványának nem-hasznost. És ha az, a’mit harmincz esztendei gondjaim után itt adok, Nyelvünknek, melyet lelkesbb Íróji az eggy szinűség’ utjáról az örök ifjuságéra áltvivtanak, bizonyíthatná fényes felsőbbségét; ha közönségesbbé tehetné érzésemet, hogy rontani, hogy romoljunk, nem szabad: de rontani, hogy épűljünk, szabad, sőt szent kötelesség: úgy elértem volna a’ mit óhajtottam. Mernünk kell a’ mit a’ Nemzet’ java ’s fénye kíván; és ha az, a’ mit merénk, magát a Mesterség’ barátjaival megkedveltetheti, bár köz javulást nem nyere, sőt nyilván gáncsoltatik, érdemli, hogy mertük légyen; az a’ fő díj.

27. Octobris 1825.

 

5621.

 

Kazinczy – Kraynik Imréné Kazinczy Eugeniának.                                          [Pest, 1828?]1

 

Édes Zsenim,    ….Engem itt képekkel és könyvekkel nagy rakásban megajándékozának barátim. Képet, papirosat, magam is vettem valamit, a’ mi méltó vala, hogy megvegyem: de könyvre nem költöttem. Minden tartózkodásaim mellett az ebédek, néha vacsora, mosatás, többe kerűlt mint gondoltam. De két holnap olta nem csuda, ha sokat költék. Csak az út is mennyibe kerűlt! –…Adieu. – eggy pár gerlicze itt 30 garas

 

 

5623.

 

Kazinczy – Guzmicsnak.                                                                     Pesten, Május 27d. 1829.

 

Hözelít az idő, mellyben elhagyom Pestet, ’s hat holnapi távolylétem után visszatérek eggy szeretett és becsűlt asszony ’s négy fiam’ és három lyányom’ karjaikba, kiket a’ legigazságtalanabb bántás és eggy gonosz per, de a’ mellyben győztem végre, nyomorgat és egészen elrontott. Mint az élet’ szélén nézünk vissza eltűnt éveink’ sorára, úgy én e’ tizeneggy holnapomra, mellyet azzal, a’ kit minden barátim közt leginkább szeretek, mert gondolkozása, érzése, ízlése az enyémmel leginkább eggyez, Szemerével, két egymásból nyíló szobában töltöttem, ’s azzal hat holnapot, a’ kivel mind eddig három négy napnál soha nem. Nevezetes szaka életemnek, ’s mi gazdag isméretekben, örömekben! Tanulni szeretőnek mindég anyavárosban kellene lakni, ’s Szemerének e’ részben is irigylendő sors juta: reggel megindúl Péczelről, ’s három óra alatt Pesten van, ’s ismét Péczelen éjszakára. Így eggyütt éli a’ városi és falusi élet’ örömeit. De nekem falu az elementumom.

A’ mit eggy más barátomnak eggy két vonással mondottam el, úgy akarja Szemerénk, hogy mondjam el elöbbi levelem’ folytatásaként néked, és ezt azért, hogy a’ Muzárion’ olvasóji ismérhessék a’ kiket és a’ miket festek; különösen pedig az artistai czikkelyt, ’s ezt bővecskébben, hogy a’ Művészség’ szeretetét terjessze. Úgy hiszi ő, hogy a’ mit a’ nyelv dolgában (IV. köt.) mondottam, azért tesz olly olvasóknál, kik nem hasonlítanak Superint. Kishez, kevesbb hatást, mert repűlve megyek el tárgyaimon, ’s Olvasóimat elkészűltebbeknek képzelem mint illenék. engedek hát akaratjának….

…Ismét látám itt, ’s tizenhárom eszt. után régibb társainkat, Prépost és Bibliothecarius Fejér György ’s Prof. Schédius Lajos, Curiális Procátor Vitkovics Mihály és Sztrokay… ’s Doctor Kovács Mihály Urakat, és a’ kiket látni olly igen óhajtottam, a’ még eddig nem látottakat, Kisfaludy Károlyt, Vörösmartyt, Fenyérít, a’ Poetai Kézi-könyv kiadóját Toldyt, Bajzát, és az ezek’ barátját, Helmeczyt, hol magoknál, hol Szemerénél, hol Bártfaynak, ’s minden tekintetben olly igen tiszteletes hitvesének szép vacsorájiknál, ’s a’ legszebb, a’ legszabadabb eggyességben, melly a’ közös ügy’ szabad hiveihez illik. Pesten láttam nem először, de először a’ miolta iskolájit elhagyá, a’ jóktól és nem jóktól eggyeránt kedvelt Fáy Andrást, és muzsikai compositióji által kedvelt testvérét, Lászlót – ’s hadd vessem kevélykedve hozzá, dédunokájit eggy Kazinczy-leánynak! – Itt először Thaiszt, Fő-Hadnagy Kiss Károly, Prof. Imre és Bugát Urakat, kik tudományaikat magyarúl dolgozák; itt a’ minden magyar költők’ legöregebbikét, a’ szeretetre olly méltó Virág Benedeket, és a’ két legifjabbját Szalay Lászlót és Gaal Józsefet. ’s elnézvén a’ választottak’ e’ seregét, kedves reménnyel tölte el az a’ gondolat, hogy a’ mit a’ Német Literatúra nyere az által, hogy a’ Klopstock’ két neveltje Stolberg Christián és Friedrich-Leopold, Bürger, Voss, Miller, Boie, Hölty, eggy időben valának Göttingában,…

…Tizennégy esztendő olta melly pompás és melly izlésű házak emelkedtek itt! ’s melly úczák! Illyen az, a’ mellyben Gróf Széchenyi lakik, az úgynevezett Dunaferdő, a’ Börsével által ellenben, szembe a’ Dunával, Hild pesti születésű Architectus építménye. Akkor (1815) eggy képárosnál több nem vala Pesten, …..Most négy képáros van itt, Lichtl, Tomala, Miller, Conzi; ’s a’ boltok előtt csoportosan állanak az Uraságok és Asszonyságok, az ifjak, a’ Curia’ Jurátusai közzűl és az iskolából, és – köz katonák, ’s ezek, a’ csatadaraboknál, nagy tűzzel beszéllgetik hogy volt mint volt, mint mindenhol, a’ hol illy boltok vannak. Hogy a’ boltok fenn állanak, mutatja hogy vannak vevőjik, és ha innen minden Vármegyébe esztendőnként csak húsz jó darab mégyen is, melly nyereség ez a’ hazának és a’ mesterségnek…

…Képekről lévén itt szó, nem lehet elhallgatni a’ Ponori Thewrewk József Úr’ Pantheonát, melly még mindég folytattatik. Kezdette azt az 1825diki Dietán, profilban rajzoltatván és metszetvén a’ képeket Báró Lütgendorff Ferdinánd által; most en face adja, Manschgó János Úrnak rajzolatjai után, kőre metszve. A’ ki ezen Gyüjtemény’ becsét megszabni csak historiai tekintetben is akarja, mert ennek czélja nem artistai, hanem historiai, gondolja meg, melly kincsnek tartanánk, ha Nemzetünknek minden félszázadjaiból bírnánk illy Gyüjteményt.

 

 

5637.

 

Kazinczy – Fáy Andrásnak.                                                                 Pesten Mart. 16d. 1831.       

A’ megholt Kisfaludy Károly Úrnál nékem két rézmetszésem van; az eggyik Vernettől, Calme czím alatt; holdvilági scéna; a’ másik is Vernettől, aquarellben, ’s elkezdette a’ festést, de el nem végezhette. Ha a’ két réz és az említett olajfestés enyém nem volna, nem fognám reclamálni; de a’ Kisfaludy’ barátjai tudják, hogy igaz a’ mit mondok.

A’ megholt barátunk’ maradványai a’ Tekint. Úr’ gondjaira lévén bízva, alázatosan kérem, méltóztassék a’ két rezet ’s az említett festést elkótyálás alá nem ereszteni, sőt azokat nekem kiadatni….

 

 

5646.

 

Vályi Nagy Ferenc – Kazinczynak

.

KÁNTÁTÉ Kazinczy Sofrónia Thalia Terézia születése napjára. October 15-kén1809.

Éneklő Kar.

 

Idvez légy!

Idvez légy! óh mind főld, mind Ég

Szerette kellemes Vendég!

Kinek szent ártatlanság,

És örök halhatatlanság

Mosolyog homlokánn: –

Jőjj bé a’ végetlen létel’

Hajnalára, kezd érzését el

Szüléid nyomdokánn,

Idvez légy!

 

            Recitativ.

 

Régen biztatta már a’ teremtő Remény

Luczínát, míg ez az idvezlett tünemény

A’ létel hajnalán megjelenni nem látszott:

Hogy a Széphalmi szülemény

Adónis lész, ’s ímé vele játszott;

Midőnn a’ Kazinczy törzsököt

Feltartható férjfi örököt

Várt – megjelenék Czitére’ kis Szűze,

Kit, mig szomorkodva kifűze

első meleg fáslijából,….

 

 

 

5648. 

 

Kazinczy – Ócsai Balogh Péternek.                                               Széphalom, Mart. 25d. 1812.

 

   Nagy Méltóságú Fő-Ispán Kegyelmes Úram! Sopronyi Predikátor Kis János Úrnak levele engedi velem tudatni Excellentiádnak azon nagylelkűségét, mellyel a’ mi Kisünk által lefordított Horátz’ Epistolájit olly formában szándékozik kibocsátani, mellyet Horátznak ’s szerencsés fordítójának, ’s Nemzetünknek érdemeik ’s becsűlete kívánnak. Ez a hír senkit sem örvendeztethet meg inkább mint engemet, a’ki, azon felül hogy Kis Urat több mint húsz esztendők olta barátimnak számokban nézem, és így az ő dicsőségénél hidegen nem maradhatok, ezt a’ munkát úgy tekintem, mint Literaturánknak sok esztendők olta legszebb Productumát….

                                                                  A  22. KazLev-kötet utolsó levele

             

 

 

                                                23. kötet

 

 

5657.

 

Kazinczy – id. Ráday Gedeonhoz                                                                Kassán, 19. 8br1786

 

Nagyságos Uram! Reménység és félelem között nyújtom itt bé Nagyságodnak eggy próbámat, mellyre ezekben a’ napokban Prof. Szabó Uram eggy nyomorúltt Munkának közlésével adott alkalmatosságot; – mert én egyedül Nagyságodnak az itélletitől függesztem-fel belső érdemét ennek a’ darabnak is. Nem személlyét, hanem munkáját utállom ennek a’ szerentsétlen tsillagzatok alatt született Poétának, ’s ugyan azért kedvezek Nevének; s’ tsak a’ szükség vitt rá hogy Kónyit és Zechentert említtsem. Az elsőbb leg-inkább a’ Marmontel meséi-ért, az utóbb a’ Horátziusokért érdemli meg a’ Satyra korbattsát…Engemet erre a’ probára (az az, hogy visgálnám meg, mit lehetne magamtól idővel várnom ha versek’ irására adnám magamat) Prof. Szabó Uram vett, ’s igen örűlt első próbámnak. Talám erántam való baráttsága, talám a’ további lépésekre való bíztatás az, a’ mi javállását nyerte-meg. Óhajtom hallani Nagyságodnak ítélletét..

Gróff x x x Ferentzhez

                                                          /Vallástalan*/

El-ázott szemmel ’s szánakozva nézem én

Az esztelenség’ vakmerő bolondjait,

A’ kik, magoknak tettzvén, a’ meg-tévedés’

Eggyik széléről a’ másikra térnek-el;

’s kevélyen néznek-vissza már az el-hagyott

Ösvényre, mellyenn a’ Vak-hit vas lántzokonn

Kötözve tartja vért-könyvező foglyait….

*a pártállami antológiákba rakták első próbálkozását G

 

 

5658.

 

Kazinczy – id. Ráday Gedeonnak                                        Kassán 26. Septembris 1789

 

… Szépek az Aranka ur forditásai, de még is sok limaturát kivánnak. Még a’ “Nap négy részeit” nem olvastam, de a’ “Julia leveleit Ovidiushoz” már baráttságosan recenseáltam, és itélletemet magával Aranka urral közlöttem. Várom válaszát. Bár meg engedné, hogy itt nyomtattassam-ki….

 

 

5659.

 

Kazinczy – id. Ráday Gedeonnak                                           Regmecz 27 Decembris 1789.

 

Mindég inkább érzem mennyire kivántatik-meg még a’ rhytmusos versekben is a’ hosszu vagy rövid mértékre való vigyázás. Hiszen ha erre nem vólt figyelemmel a’ poéta, az éneklő azt nem is énekelheti. Méltóztasson e’ szerint meg-itélni a’ Méltóságos Báró Ur, mennyire találtam-el ezt a’ Museumnak második negyedébe bé-iktatott énekemnek meg igazgatását.

Igy van ez most:           Igy volt elébb:

 

Fogy az élet, ’s nem sokára      Fut az idő etc.

Szép korom már majd el-mul;  Leg szebb korom

Érzem, nints messze határa…   Közelget érzem

’S hajam barna szála hull.

De borral sebess szárnyának

Lép vesszőket vethetek!

Bort hamar, bort! Mulásának              Hé bort hamar

Ha iszom, nevethetek.

                          ….

 

 

5660.

 

Kazinczy – id. Ráday Gedeonnak                                                                    5a Januarii 1790.

 

…magam is látom, hogy az Orpheus nevezet nem elegendő annak ki nyomására, a’ mit akarok: de rövid név, ’s nem szokatlan. Igy nevezi Schiller a’ magáét Thaliának, noha az nem tsak theatralis darabokat foglal magában, etc. etc. Orpheus poéta vólt, ugy de ez tsak poesisre tartozik…

… Nagyságodnak tanátsát, hogy dirigens társakat ne végyek magam mellé, meg-fogadom örömest. Ezek valóban, kivált ha Batsányiak találnának lenni, meg-zavarnák tsak a’ szándékomat. Igen is bé-veszek, sőt kérek idegen darabokat is. Nevezetesen Horváth barátomnak némely darabjait…

 

 

5663.

 

Kazinczy – id. Ráday Gedeonnak                                                 Kassán, Martii 25. 1790.

 

…van szerentsém végtére Nagyságodnak megküldeni 1. Orpheusom első szakaszát és a’ másodikból két árkust. 2. A’ normális oskolák eránt altisztjeimhez tartott beszédemet. 3. A’ Batsányi uram által e’ napokban kezemhez adott verseket, mellyeknek által-küldetését Nagyságod nékem már két izben parantsolta, 4. eggy levelet Gants Pál urnak. 5. Hasonlóképpen eggy levelet eggy skatulyátskával eggyütt Horváth Ádám urnak; méltóztasson Nagysád az utolsót Doktor Szombathy ur kezénél le-tétetni, honnan Horváth majd el vitetni fogja.

Hamletem sajtó alatt vagyon, melléje tészem-még majd Missz Szára Szampszont, Emilia Galottit és Stellát Göthéből. …Vettem Nagysádnak kegyességéből Virgilius 1. Ecclogáját és a’ mellé tett verset, ugy az Aranka verseiről való tudósitást is. Ezek mellé még a’ Szép Rózsit irattam-le, hogy ha Nagysád meg engedéndi, eggyik szakaszba bé-iktathassam. Dolgozunk, egynehány holnapos irásaink vannak már, de ugy látszik el mondhatjuk Phaedrusból: Labori ut faber desit, non fabro labor.

Én most Rousseaunak Contrat Sociálján, és a’ sanssouci philosophusnak Antimachiaveljével sietek. Ha ezen soványabb munkában ki fáradok, Missz Sára Sampszont veszem-elő…

 

 

5665.

 

Kazinczy – Batthyány-Strattmann Alajosnak       Regmetzen, Kassa mellett, Január 7 d. 1791.

 

…Én régi ’s birtokos nemzetből vettem eredetemet. Atyai jószágomban élek, ’s hivatalom esztendőnként 1500 ftot hoz-bé; és még is annyira jutottam a’ literatura miatt, hogy azt vagy félbe kell hagynom, vagy adósságba verem magamat. Mert azok a’ munkák a’ mellyeket ennek kedvéért teszen egyikünk vagy másikunk, többe kerülnek a’ meg-emésztett papiros, tenta ’s méts áránál. Eggy cancellistát fizetek tulajdon erszényemből 100 fnton, ujságokat ’s hónapos irásokat bővebb számban hordatok mint külömben; postán levelezek, még pedig paqvetonként gyakorta; Gesznerem Idylliumiból 50, Bácsmegyeimből pedig tsaknem 300, ugy Hamletemből 100 nyomtatványt ajándékoztam-el eggynek is, másnak is; Orpheusomból nékem a’ nyomtató hatnál többet nem ád, de én legalább tizet küldök-el ingyen, még pedig postán, és igy kettős költséget tévén; magam fizetem a’ mellé tett rézre metszetteket, a’ nélkül, hogy ezért akár pénzt akár nyomtatványokat kapjak; Berlini Chodowicky nevü metszőnek 60 fntot fizettemeggy vignétért a’ Messziáshoz; ’s mind a’ Kovatsits által kiadott Vestigia Comitiorum-ot, mind más munkákat, mellyeket szabad légyen itt ne neveznem, értékemhez képest készen segitettem. El-hallgatom azt, hogy esztendei jövedelmeimnek nem kis részét kell forditanom könyvek szerzésére, mellyek az irónak éppen ugy szükségesek mint a’ festőnek az etset, festék és másoknak rézre metszett rajzolati.

Most kezeim közt készen vagyon: 1.) Wielandnak 2.) Klopstock után a’ Messziásnak tiz első éneke. 3.) Stella Göthéből, Missz Szara Szämpszon és Emilia Galotti Lesszingből. 4.) Geszner Salamon Urnak minden munkái három kötetben. 5.) A’ prussziai királynak Antimachiavellója. 6.) Még tsak el-kezdve a’ Rousseau Contrat Sociálja. – De hogy botsássam – ki az előszámláltt sok költség mellett…

… Nem fog külömben bóldogulni litteraturánk, Kegyelmes Hertzeg, hanemha az irók a’ nagyok által segitve, biztatva, gyönyörködtetve indulnak-el. Nem soha külömben!...

 

 

5679.

 

Batsányi - Kazinczyhoz

 

Vettem az úrnak május 29-kén Ér-Semjénről irt, és az újhelyi postára feladott barátságos levelét.Örömmel értettem belőle, mind azt, hogy az úr nem feledkezett el egészlen rólam…

…A mi engemet magamat illet: könnyen megtörténhetik, hogy én a mig élek semmit sem adok ki nyomtatásban. Tudhatja az úr, hogy én a Celebritást soha sem kerestem; annyival kevésebbé vagyok tehát most barátja. Ossziánt azonban el akarom készíteni, akármikor adassék ki azután, habár nékem már a porom sem volna fenn. – Ossziánnak egy tudós, és méltó földije megigérte Skótziából, hogy holmi rajzolatokra, s egyéb ahoz tartozó dolgokra nézve segítségemre fog lenni. Megvan már régen nálam minden európai forditás, ugymint: Macpherson, Cesarotti, Letourneur, Rhode, Petersen, Harold, Denis, s m., nem sokára kezemhez érkezik Angliából (eddig talán elkészült) a celta oroginal, Macpherson anglus fordításával, és a deákkal összenyomtatva (a deák interlinear és szóról szóra, mint p. o. Homerus Iliasa). Cesarotti olasz fordítása paraphrasis, a francia rosz; Denisé pedig teljességgel nem Osszián! – Az egyetlen egy jó német fordítás Goethétőül van, Die Lieder von Selma, in den Leiden des jungen W(erther) és egynéhány darab Herdertől, ama szép munkában: Vom Geist der Hebräischen Poesie. Én úgy akarnám Ossziánt fordítani, a mint talán énekel vala, ha magyar volt, s most élt volna (a nyelvnek mostani állapotjához képest szólván..

 

 

5681.

 

Kazinczy – Budai Ézsaiásnak                                      Érsemjén, 28 november 1802

 

Könyveim köztt tizennyolc darab találtatik ollyan, a’ mi inkább kivánhat nagy Bibliothecában helyet, mint eggy olly kicsinyben, mint az enyém. Bátorkodom kérni az Urat Professor Uramat, méltóztassék őket a’ Collégium Bibliothecájába betétetni…

 

 

5686.

 

Kazinczy – Széchényi Ferencnek                Ér-Semlyén, Biharban, Jan. 24. D. 1803

 

Kegyelmes Uram! Excellentziád a’ Maga becses Könyvtárja’ Catalogusát ingyen osztogatja, és azt nem vehetni Könyvárosainknál. Esedezem alázatosan, ha kegyelmeire nem tart egészen érdemetlennek, méltóztassék eggy nyomtatvánnyal engemet is megajándékozni…

 

.

5687.

 

Gr, Széchényi Ferenc – Kazinczynak                                Pestini 2da Februarii 1803

 

Indice Bibliothecae Hungaricae antea meae, jam vero Regnicolaris, qui Tomis tribus Libros typis editos complectitur, usui Popularium meorum, imprimis Rei literariae Cultorum destinato, Tibi Spectabilis Domine gratificor…

… Cedet insigne hoc Monumentum maximo eidem decori et ornamento. Pro hacce autem benevolentiae testificatione non intermittam Continuationes et Supplementa, ut primum edita fuerint, Tibi mittere.

 

 

5710.

 

Budai Ézsaiás – Kazinczynak                                Debreczenbenn. D. 5. Mart. 1806.

 

Hogy a’ Régi Magyar dolgokra tartozó Könyveinek Laistromát méltóztatott velem közleni a’ Tekintetes Úr: alázatosan köszönöm. Gyönyörűséggel láttam abbann sok ritkaságokat. A’ Laistrom úgy van készítve, hogy az, tsak magábann is, tanúságára lehet az olvasónak. Hát még, mikor az ember magokat is látja a könyveket, mennyivel többet tanúlhat azokból! A’ Kazaiana Bibliothecát én szereztettem meg a’ Debreczeni Collegium Bibliothecája számára: de, tsak azt nyertem vele, hogy attól, a’ ki meg akarta vólt venni, magamra gyűlőlséget vontam; el lévénn árúlva, oly helyről, a’ honnan affélét nem vártam vólna. Most, a’ bizonyos, hogy a Collégium kőltségei megszaporodtak, úgy hogy, tsak a’ múlhatatlanúl szükséges könyvek is nehezenn szerződhetnek meg. De, ha vólna is kőltség, a’ Cassa nem lévénn a’ Professorátus dispositiója alatt, ez magátúl semmit nem tehetne. Méltóztassék tehát a’ Tekintetes Úr szándékát a’ Tekintetes Fő Curátor Úrral közleni. Én, ha azon könyvek, mellyeknek Laistromát ltáni szerentsém vólt, megszerződnek a Debr[eceni] Bibliotheca számára: nyertesnek fogom tartani mind magamat, mind a ’Collegiumot..

 

 

5718.

 

Fabchich József – Kazinczynak                              Mérték havának1 5dikén 1806.

 

…még tegnap estve hozzá fogtam ez Hendeca Sillabusokhoz:

 

Rég gyakdosta szivem korom pecséted,

Nem mertem tudakozni, kit jelentsen.

Féltünkben, ne talán ha Ifigyenkánk

El mult volna, hiába fáradoznék

Forditván Iker Ifigyéniámat.

Nem gyakdosta szemem pris pöcséted

Kémélvén szomoritanod barátod.

Véletlen valamint ütötte volna

Menykő ősz fejemet, le žúgorodtam

Olvasván szüz havának hatszor három

Folytában csecsemőnknek el nyugodtát,

Mellyben Bordacsi Ifigyéniámat

Végeztem, valamintha vágta volna

Párkánk háromos Ifigyéniánkat.

Él még ketteje, harmadik menyégbe     ezek ma

Röpdösvén, azon harmadik, ki első                  reggel készül

Szülötted vala, az ki téged édes

Annyával valahára kedves, édes

Papának, csecse szép nyanyának, engem

Bácsinak nevezett ki volna, hajdan

Szerzett volna Magyar sorokba verset,

Mint Záffó, vagy Erinna Ditirámost,

 ……

 

 

5735.

 

Kazinczy – Szemere Albertnek                                    Széphalom, 31. Xbr. 1807.

 

Édes, barátom, Leveledet a’ tudva lévő Zsidó csak ugy adta kezemhez, ha néki róla recepissét adok. Minthogy ugy kivánta, adtam.

Bár melly nagy légyen is a’ hyperbóle a’ Saul történetének az én minapi levelemre tett alkalmaztatásában, örömmel vallom, hogy az eggy felette szerencsés gondolat. Voltairenek csudált epigrammáji mind ilyenekből állanak. Csak versbe kellene önteni az efféléket, mellyek nálad ugy lobognak, mint a’ nyári estvéken az ég’ tüzei, ’s készen állana a’ Magyar Martiális…

 

 

5739.

 

Kazinczy – Szemere Albertnek                                                       30. Jan. 1808.

 

…Gróf Desőffy Jósefnek a’ ma érkezett Hazai Tudositásokban eggy szép verse áll az uj Császárnéról. Franczia lélek van a’ versben, – epigrammáskodik.

 

Bajuszos Magyarok! Szép ’s jó Királynéhoz

Kik a mult időből már régen szoktatok,

etc. etc.

Bizonyosan nem fog tapodni reátok,

Az a’ szép láb nem nyom; az a’ szép kéz emel.

A’ szabad emberek’ szives tisztelete

Száz hizelkedésnél, érzi, hogy többet ér,

Férjének a’ Magyar legkedvesbb Nemzete –

Az is, ki ezt irta, sem nem vár sem nem kér.

                   ….

 

5743.

 

Kazinczy – Vay Ábrahámnak                                      Széphalom 5. Apr. 1808.

 

…Socrates halálra volt ítélve, még pedig ártatlanúl. Barátjai ezt mondták néki: Meg vannak vesztegetve a’ tömlöcz őrzőji, nyitva állanak az ajtók, szökhetsz, jer, szökj el, mentsd-meg magadat a’ meghalástól, ’s bíráidat attól a’ vétektől, hogy ők eggy vétlen embert öltek-meg. Socrates azt felelte, hogy nem megyen, mert a’ haza törvényei azt kívánják, hogy ő meghaljon, ha azt parancsolja a’ Bírák ítélete. – Socrates tehát annyira engedelmeskedett a’ hazája törvényeinek, hogy meg is holt annak tiszteletéből…

 

 

5757.

 

Kazinczy – Kisfaludy Sándornak                               Széphalom, Aug. 22d. 1808.

 

….Báró Prónay László Exc[ellenciája], megnehezteléssel olvasván a’ Tübingi kérdéseket, mellyeknek feltevője oda czélzott, hogy nyelvünket száz arany jutalom’ reménye alatt az áros lelkekkel eltapodtassa, velem parancsola, hogy a’ pályavívók köztt lépjek-fel, ’s felléptem. Eddig meg van ítélve írásom. Ha a’ Cotta’ Morgenblattját olvasod, légy figyelmes azon ítéletre, mellyet a’ Stolz will ich den Spanier (Don Karlos. III. Akt, 10. Auftr[eten]) mottóval jegyes pályaírás felől hoztak. Én ezt a’ munkát magyarúl írtam, ’s németre fordítva küldöttem-fel nékik. A’ czímlapon ez áll: Aus dem Ungarischen von dem V[er]f[asser] selbst übersetzt. (Paulus Aemilius a’ Macedókhóz római nyelven szóllott ’s tolmács által magyaráztatta-meg nékik beszédét, noha ő görögűl jól tudott, nem azok római nyelven.) – A’ koszorút meg nem kapom: bár azt nyerném-meg, hogy pályaírásom magyarúl és németűl kinyomtatthassék! A’ 3dik részben nyelvünkkel és literaturánkkal ismértetém-meg a’ németeket, ’s ott Rajnisnak, Virágnak, Szabó Dávidnak, Földinek, Daykának, Rádaynak, Csokonainak, Verseghinek, Desőffynek, Orczynak, Barcsaynak ’s Kis Jánosnak verseiből hordottam-fel példákat magyarúl és németre is fordítva, ’s Iróink felől rövid biographiai notíszokat bocsátottam előre. Engedd azt az örömöt nékem, hogy ide tehessem, mit mondék felőled…

… Ez az első pályaírás, mellyen valaha dolgoztam. Nem mertem kedvét szegni a’ mi kedves Prónaynknak, ’s annál örömestebb vállalkoztam e’ munkára, mivel azt hittem, hogy Nagy József ezt az ő parancsolatja teljesítésének is fogja venni, mellyben engemet Pápay Sámuel olly szerencsésen megelőzött. – Ha a’ Censúra, (melly kivált az illyek eránt igen kegyelmes, a’ mint tudod,) meg fogja engedni kiadását, vagy a’ magyar vagy a’ német munkának elébe az idv[ezült] Spisich képét fogom tenni…

 

 

5748.

 

Kazinczy – Cserey Miklósnak                             [1808 aug. vége vagy szept. eleje]

 

…Tegnap az a’ gondolat szálla-meg, hogy életemet írom-meg születésem olta esztendőnként. Nem a’ publicum számára, és nem azért, mintha valami nagyot gondolnék nékiek hagyhatni, hanem azért, mert a’ maradéknak mindig kedves az, ha Elődjeiket a’ legkissebb kicsinységekben is ismerhetik…

 

 

5749.

 

Szemere Albert – Kazinczynak                                          Toltsván 25a 9bris 1808   

 

Az 1808dik esztendőbéli Tsendesnek dicsértetett Ország Gyűlése felől ez az én Itéletem:

Azt hirlelik: hogy a Diaeta tsendesen

Folyt; de az a’ kérdés: ha ment e’ hellyesen?

Ágostonként: jobb tőrt egymásba szegezni

Igaz ügyért, mint V Roszba meg egygyezni.*

A guta ütésnek Postája lethargus – – – –

Nem vólt köztök Vay, a’ száz szemü Argus!

Nem vóltak Balogok, Vitézek és Tzinderik:

A kik az igazat ki mondani merik!

Fákba ’s nem kovákba vert egy rosdás Atzél

s Hógy tüz nélkül legyünk,, el sült hát az atzél

Illy hidegbe minden merevedve állott

Követinkre Álom gőzös mákja szállott – –

Repedj meg hiv Szivem! nints sziv a’ Magyarban!

Halász (de tsak üres hangot) a’ zavarban – –

                                – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Toltsván 25a 9bris

1808                                      

 

*Melius est dissidium Pietatis causa ortum, quam vitiosa concordia S. Augustinus.

 

5757.

 

Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                 Ujhelyi szőlőm alatt. Oktob. 25d 1809.

 

…Annak a’ férjfinak, a’ ki könyveket vásárolt, vásárol, és vásárolni mindég fog, nem szükség mondanom, hogy vannak ugyan esetek a’ midőn az illy gyüjteményeket mintegy ingyen kapja a’ Vevő: de azok nem mindég történnek. Én ezeket magam is sok esztendők olta gyüjtőgetem, “s jó részeket, a’ frelüch-ét, elajándékoztam, eltépdeltem, ’s valamit el is adattattam; illyen volt példának okáért a’ theologiai, nem magyar dolgokra tartozó osztály; – mert annak előttem nem volt becse, nem lévén annak gyüjtése czélomban.

Második állitásom az, hogy én itt gyüjteményemnek nem frelüché-től akarom magamat megszabadítani, a’ mint ezt a’ Gyüjtők cselekszik sokszor; hanem hogy mind azt, a’ mi könyveim közzül ezen Gyűjteményhez per rei naturam tartozik, a’ Vevőnek általadom, és többé gyüjteni az illyet nem fogom. Mert példának okáért hogy hátra maradott könyveim között mind Istvánffy mind Bonfinio megmarad, ez a’ Gyűjtemény meg nem csonkítatik. Sőt azt is ígérem, hogy eggy kis pakétocskát, mellyben olly darabok állanak, a’ mellyeknek neveik nem állanak a’ Catalogusban, ha a’ remélt alku közöttünk megkészül, a’ Méltós. Urnak akár toldás akár kedveskedő ajándék képében általadom.

Mig élek, Correspondentiáim ’s holmi egyéb papirosaim kezeimből ki nem mennek; mert dolgozgatásaimban nékem, azokra szükségem lészen, ’s a’ Ráday eggy egész kötetre ment levelei, Kisnek a’ Poétának, Virágnak, Daykának, Berzsenyinek hasonlóképen eggy kötetre, Csereinek kettőre, az Orczi Lőrincz, Horváth Ádám, Földi, Gróf Desőffy Jósef, Kovachich, Fejérvári, Csehi, Lakos, Baranyi Gábor, Bihari hires V. Ispán levelei a’ nagyatyámhoz Bossányi Ferenczhez etc. kezeik irásaik előttem olly szent maradékok, mellyeket a’ barátságnak elárulása nélkül ki nem ereszthetek kezeimből, ’s azokban sok olly is áll, a’ mit idegen szem nem láthat még most: de ha meg halok, ’s fiam nem marad, két lyányaim pedig olly emberekhez találnak menni, a’ kinek birtokában azok maradni fognak, erántok megszóllitani, óhajtom hogy azok a’ Mélt. Úr gyüjteményében álljanak inkább mint a’ Museumban, hol a’ Nemzetnek gyalázatjára és kárára BIZONYOS könyvek zárva tartatnak és még csak Catalogusába sem vétetnek-fel neveik. Ez az a’ mi engemet arra indit, hogy inkább privata gyüjteményekbe tészem le a’ mi letenni való mint oda, noha tisztelem a’ Gróf Széchényi patrioticus gondolatját, ’s igyekezeteit ’s a’ mi kedves Palatinusunk’ buzgóságát a’ ki a’ Museum’ gyarapodását olly igen szivén viseli. Még egyszer mondom a’ Mélt. Úrnak, és rettegés ’s pirulás nélkül: én nem szeretem az olly Patikát, a’ mellyben méreg nincs ’s még Catalogusába sem teszik ki hogy ott Antimonium ’s Mercurius sublimátus is találtatik. Az olly Patika nem a’ köz hasznot czélozza, ’s méltán gyanús.

Kérem a’ Mélt. Urat alázatosan, méltóztassék nékem még Novemberben utolsó végezését megírni, hogy az Ezerötszáz forinton megvenni kívánja e. Mihelytt ezen válaszát veendem, általadom a’ ládákat eggy Kassai biztos kereskedőnek, a’ ki azt leküldi Budára…

 

 

5758.

 

Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                 Széphalom, Novbr. 20d.         1809.  

 

Méltóságos Úr! A’ három láda által van adva a’ Kalmárnak: de az őket csak akkor fogja megindítani Pest felé, mikor az út járhatóvá lészen. Karácsonyig csakugyan venni fogja a’ méltóságos Úr. Óhajtom, hogy bennek gyönyörűséget találhasson….

… az ajándékkal a’ Mélt. Úrnak kedveskedem. Igérem azt a’ Mélt. Úrnak, hogy valamit ezután szerezhetek a’ XVId. száz’ magyar nyomtatványaiból, azzal kedveskedni fogok, mert óhajtanám, hogy a’ Mélt. Úr gyüjteménye minél inkább gyarapodjék. Olly kincseket láttam ott tavaly, hogy valamit oda bétenni lehet, mind oda szeretném bétenni. Ha hazánk ismét olly szerencsétlenségbe taszítatnék mint ez idén taszítatott, a’ Mélt. Úr tudom eltenné láb alól, nem úgy mint Gróf Viczay a’ magáét, mellyet hazánk örökre, legalább pedig századokra elveszte….

 

 

5760.

 

Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                 (Széphalom, 1810, jan. 19.)

 

Nagy tiszteletű Férjfiú! Parancsolod hogy megszóllításaim’ tónusát változtassam, ’s engedelmeskedem parancsolatodnak. A’ mi véghetetlenül szép nyelvünknek véghetetlenül káros hibája az hogy nagyon aristoctatikus nyelvvé tevénk; holott valaha nem volt az. A Tézéstől elállánk, holott az Istent tézzük; az nékünk igen is bátor közelitésnek tetszett. A’ Kendezés, mellyel atyáink durvaság nélkül éltek, hogy társalkodásaiknak tónusait nüanszírozhassák, most megvetés’ bélyegévé tétetett; ’s annyira süllyedtünk, hogy még a’ Jobbak is vagy a’ bohóság’ árjával kéntelenek magokat elragadtatni…

 

 

5761.

 

Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                      Széphalom, 11. Febr.         1810.

 

….Régiségeim és Ritkaságaim Első Kötete olly tekintettel fogadtatott a’Lipsiai Literaturai Zeitungban, hogy annak Recensiójának a’ füzetben legelső helyet adtak. Ezen csak annyiban örűlök – mert régen túl vagyok én azon, hogy engemet a’ Recensio vagy bántson vagy csiklandjon – hogy némelly bölcs, ki a’ régi Magyar Irások’ kiadását haszontalannak tartja, becsűlni tanúlja az efféle igyekezeteket, ’s igy talán több Köteteket is bocsáthatnék az első után. A’ nehéz idők a’ könyvnyomtatásra is nehezek; ha némelly felettegazdag nem segélli a’ literaturai igyekezeteket, nem sokára elakadunk…

 

 

5762.

 

Kazinczy – Fáy Andrásnak                                                     Széphalom, Febr. 26. 1810.

 

Franczia Iró forditására szándékozik Uram Öcsém. Hát ha Marmontelt forditaná? nem mind, mert némelly darabja fordithatatlan, de csak hatot is, ’s bár ollyat, a’ mit Báróczy és én forditottam. – Én az eggy Corinnát tudnám ajánlani. De félek, hogy az sem teljesithető. Az Inkákat kinyomtatni nem engednék, mert az Tolerantiát tanit és a’ babonát üldözi…

 

 

5763.

 

Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                                Széphalom, Mai 29. 1810

 

….Pataki Prof. Kézy Móses Úrnál van eggy igen becses Terentius, Venetiis, apud Hieronymum Scotum 1505. és eggy Horatius, Venetiis, apud Hieronymum Scotum, 1504. in fol. Terentius egész, de Horatiusban az Epistol. L. I.-nak ezen sora, Ira truces inimicitias etc. az utolsó sora, a’ többi elhullott. De az Epist. ad Pisones egészen meg van, mert ez a’ Levél itt elébb van nyomtatva a’ könyvben. Ezt a’ két könyvet meg lehetne venni. Ha kedve van a’ Mélt. Úrnak reá, irhat magának Kézy Úrnak. 50 f. a’ Terentius, a’ Horatius 25. Becses, de drága…

 

 

5776.

 

Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                             Széphalom, April. 19d. 1812.

 

…Az én Sallustiusomban ez a’ rend lesz.

1. A’ Magyar forditás. Alatta hasított Columnában a deák textus.

2. Nem-tudós olvasónak való, könnyebben érthető, periphrastica forditás. Alatta a’ nehezebb deák helyek fel világositása, ’s okok, miért kelle a’ nagy forditásban ugy forditanom a’ mint ott áll.

3. Index (ha szabad ugy szóllani) Hungaritatis – kiterjeszkedve a’ Magyar Lexikonra, Grammaticára, Syntaxisra, Stylisticára.

A’ könyv in folis fog nyomtattatni; mellé lesz téve az ide tartozó Mappa, és az Ibarra Spanyol kiadásának nevezetesebb rezei.

Birom a’ Thyvon franczia fordítását, ’s németül az Abbtét, Höckét, Meissnerét, Schlüterét, Weinzierlét, Frőhlichét, ’s a’ hol szükséges lesz ezeket egymással és az enyémet ezekkel öszve vetem hogy ez forditóinkat a’ Classikusok forditására is felvezesse….

 

 

5801.

 

Kazinczy – Szentmiklóssy Alajosnak                                                                    1814.

 

1. Franczia Nyelv. Én a’ franczia nyelvet a’ Literaturára nézve nem tartom elsőbbnek a’ németnél: de vannak tekintetek, a’ mellyekből nézve az a’ németet messze maga megett hagyja – az a’ képzelhetetlen simaság, görgés, praecisio és Schmelz (zománc), mellyet rajta Goethe is csudálni eléggé nem tud.

 

 

 

5804.

 

Kazinczy – Szentmiklóssy Alajosnak                                       [1814 vége–1815 eleje?]

 

4. Superint. Kis Versei (Kazinczy)  Megmondám a’ Poetai Berek Előbeszédében hogy nekem nem tetszik az midőn Poetáink virágaikkal együtt szemetjeiket is Világ eleibe bocsátják, ’s az én (Superint) Kisem épen ezt teszi. De a’ Kis Verseinél ez nem esik rosszul, ’s Schiller is épen ezt tevé lyrai Munkájinál. Igy látjuk hogy Kis mint halada egy lépcsőről más lépcsőre, mig a’ Horátz Epistolájának forditásában a’ legfőbb tetőt, mellyet Zrinyianusoknak (elérni) meghágni engedtetik, meghágta. Ha Kis nem Zrinyi nemben verselt volna, sajnállanám a’ gyengébb darabok’ felvételét. Igy az szenvedhető. Neki minden kétségkivül legjobb darabja a hozzám (Kazhoz) irt lyrai formáju Epistola, ’s felette sok darabja forditás.

 

 

5811.

 

Kazinczy – Szentmiklóssy Alajosnak                                                               1816. Ápr. 26.

 

(16.) 17. Kisfaludy Sándor Kisfaludynak Hunyadiját még nem láttam, de hallom Helmeczitől, mik vannak benne. Örvendek a’ munkának; az nyelvünket előre rugtatja, örvendek magának. Decus et pretium recte petit experiens vir, ’s Kisf. minden bizonny[al] disze Nemzetünknek, ha néhol irását hibásnak nézem is. L. még XIII.: 522–5 XV: 198 C.

Az én lelkem nem ismer irígykedést, ’s én Horátz és a’ magyar kifejezés szerént bőrömben meg tudok férni.

 

 

5812.

 

Kazinczy Szentmiklóssy Alajosnak                                                               1816. Máj. 16.

 

18. Dessewffy József Uram Öcsém ezt a’ minden férjfiaknak legbájosabbját (Gr. D. J.) látni fogta Egerben; ’s minekutána tudja, melly tiszteletes személyt játszék ő a’ Haza Atyjai között, és talán azt is tudja, hogy melly tiszteletes ember ő a’ magány’ tiszteletes körében, olly mohón kapdos fel felőle minden hirt, mint én lesém midőn ő a’ Vgye Gyülésein meg szóllala, minden hangját, minden pillantatát, mint én lesem, valamikor előttem áll, még hallgatását is; ő benne minden, minden csupa lélek. Én a’ lélek, a’ szertelen kiterjedésű tudomány, a’ legnemesebb, legtisztább sziv mellyet valaha a’ teremtő teremte, az a’ sok nyelvek egyenlően bírása, ’s az a’ gyönyörű külső, az a’ Párizsi kicsinosúlás, mennyit nyer az az által, hogy ő mind azt szereti, szentül szereti a’ mi emeli a’ nemzetet, és hogy neki nem kell a’ miért mások vesznek!

 

 

5814.

 

Kazinczy – Szentmiklóssy Alajosnak                                                                  1816. Oct. 25.

 

19. Döbrentei Döbrenteit én sok időkig nem láttam azután hogy egymással leveleztünk. Sopronyban még iskolai ifjú volt, midőn levelezni kezdénk. Azután Wittenbergába ment hogy Luthernek nyáját legelje. Gróf Gyulay Ferenczné megszóllíta, hogy szereznék neki a’ fija mellé eggy nevelőt. Minden levelet B mit Döbrenteitől kaptam, általadám egy barátnénknak, kit a’ Grófné is én is szeretek, ’s erre biztam, hogy itélné meg a’ levelek megolvasása után, alkalmatos lesz e a’ Gyulay Lajos nevelésére, ’s ez a’ barátnénk a’ leveleket nagyon megszerette, ’s parancsolt velem, irnék neki. ’S ’S Döbr. elfogadta a’ hívást. – 1809. kijött meglátogatni még most is élő atyját, ki Vas vagy Szala Vgyében még most is Pap. Akkor vala Széphalmon is, ’s még inkább öszvecsatlódánk. Moralisabb – tisztább és igazabb lelkü, tettetést és mesterkélést utálóbb, barátjaihoz hivebb embert nem lehet képzelni; dicsőséget keres a’ maga tisztjeinek teljesitésében, ’s lángol mind azért a’ mi jó és a’ mi a’ Nemzetet fenntebb lépcsőre hágtathatja. Feje tiszta, mint lelke, ’s Erdély vele kevélykedik, mert már egészen Erdélyinek tartja magát. Ott az elsőn, a’ Gubernatoron kezdve, le az utolsó emberig minden szereti, minden ismeri. Engem ő vezete fel a’ Gubernatornál, ’s azért ő, mert a’ Gubernator előtt igen ismeretes, sőt menyének leczkét ád magyarban. Növése a’ középszerű nagyok köztt, nagy; hajai gesztenyések, bajusza vastag és borzas, de nincs hosszúra hagyva. Arczán néhol himlóvarak látszanak. Elkezde hizni, ’s kövér lesz.

 

 

5833.

 

Kazinczy – ismeretlennek                                               Széphalom decemb 26d. 1819.

.

Ha Rosenthál vagy Grünfeld szántai Zsidók veled ezeránt tractálni akarnak, he hagyj nekik. A’ Conscriptio a’ Bermann kezében van ’s ez jele, hogy ő az, a kikkel tractálni kell. E’ levelem azért olly zavaros, mert minden szó mellett, a’ mellyet irok, fellármáztak.

 

 

5851.

 

Kazinczy – Gr. Mailáth Jánosnak                                             Széphalom d. 20. Aug. 1821.

 

…Der Eizug unseres Administrators war kőniglich. Als er die Fähre an dem Sajó bey Köröm betrat, empfing ihn eine Laube, in die die Fähre umgewandelt war, mit dem Vers des Prof. Kézy, an dem ich aber etwas bessern musste.

 

Örvendez a Sajó, ’s zugnak víg habjai,

Midőn szélére ér a nagy Malonyai.

Szép folyam, vidd-által Zemplény’ határára,

Csókolgassd nyomdokit, ’s add néki tudtára,

Hogy a’ kies Megye repes örömébe’,

Lelkes Kormányzóját fogadván keblébe.

                     Kézys Vers gefiel niemanden, man forderte von mir einen andern…

 

 

5869.

 

Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                          Széphalom Márc. 13 d. 1824.

 

…A’ Sallust’ Codexei ’s spanyol forditásai dolgában Vitkovicsnak levele téveszte-meg, vagy az az öröm, mellyel igéretedet felgyuladva olvastam. Örvendeni fogok ha elmondhatom, hogy nem csak hallottam, hogy birod, hanem láttam is; ’s megtörténhetik, hogy el is mondok holmit a’ mit birtokaidban lelni fogok. Küldj tehát mindent, a’ mit óhajthatok, ’s légy bizonyos, hogy csak az uton ne történjen baj, nálam semmi el nem vész, el nem romlik. Ugy hittem a’ mai postával venni fogod Sallustom’ Előbeszédét, de ujabb levelem megérkezéséig munkába nem vétetheti. Mihellyt le lesz nyomtatva, azonnal küldöm hozzád is…

 

 

 

 

5918.

 

Kazinczy – Pyker László titkárának                   Széphalom Ujhely mellett Martz. 21d. 1830

 

A’ jövő holnap’ első napjaiban szerencsém lesz Ő Excellentziájának a’ Nagy-Méltóságú Patriárcha-Érseknek az elhozott Journálokat vissza küldeni, mert e’ tájról akkor csalhatatlanúl Borsodba mégyen eggy ismerősöm, kire a’ nyalábot rá bízhatom. Melly dolgokat találtam azokban, ’s mint örvendenék, ha Ő Excellentziája nekem megengedné hogy elmondjam a’ mit ide rekesztek! Hadd örvendjen nemzetünk a’ maga kevély díszének ’s örök dicsőségének.

Én ezt Praefatiómba akarnám fűzni, mellynek mása meg van ugyan nálam, de az némelly változtatásaim után nem az többé, a’ mi nálam megmaradt. Ha Praefatióm még talán Egerben van, alázatosan kérem Tisztel, Secretárius Urat, hogy azt nekem postán által küldeni méltóztassék; ha pedig már a’ Typographus kezében van, onnan vissza kívánni ’s postán kezemhez juttatni. Míg a’ Betűszedő a’ Munka körül fárad, lesz időm összeszőni azokkal, a’ miket e’ Journálokban lelék. Sietni fogok igazításimmal, ’s nem Budára küldöm azt, hanem Egerbe, hogy Ő Excellentziája elébb megtekinthesse.

A’ Szent Hajdan Gyöngyei vesztettek már az által is, hogy a’ pompás járdalásu hexameterek olaszra nem hexameterekben fordítattak; mit vesztenek tehát, midőn én a’ hexametereket ’s az illy hexametereket prózában, bár poetai prózában adom! Nyugtalanúl várom a’ jobbak’ ítéletét, a’ kik tudják hogy itt soknak el kelle veszni, ’s áldanám sorsomat, ha ezek azt mondhatnák, hogy dolgozásom a’ csudált szépségű Originálishoz a’ szerint hasonlit, mint eggy nem rossz rézmetszés a’ maga bájos ecsetü olajfestéséhez.

Feleségem szívesen köszöni Tisztel. Secretárius Urnak nagybecsű emlékezését, ’s ajánlja magát tisztelt hajlandóságába. Én arra kérem az Urat, méltóztassék elhitetve lenni, hogy ismeretségét ezen igen terhes útam’ szép szerencséji közzé számlálom, ’s minden alkalmat örömmel fogok használni hogy nagytekintetű barátságos indulatját megnyerhessem.

Hogy a’ dolgot siettessem, ma írok Sághy Urnak Budára, hogy a’ Praefatiót nekem küldje fel postán. Addig nyomtassák magát a’ Munkát. Annak íveit én, illy távoly Budától, ’s a’ közelítő gonosz útakban, nagy elkésés nélkül meg nem tekinthetném. De ha a’ Praefátio még Egerben van, azt Tisztel, Secretárius Úrtól fogom vissza várni, ’s minden haladék nélkül.

                                     

 

 

                                           A Debreczeni-féle    24 kötet  -ből

                                                               14 web

                                                            Válogatás

 

          /A 23. kötet utolsó levele 5933. a 24. első 7016. A nagy kihagyás oka nem derül ki. /

               24.                               8045

 

 

7018.

 

Kazinczy – Barczafalvi Szabó Dávidnak                                                     1786. II. félév?

 

Én (K. F.) Szabót, minekelőtte láttam volna, tiszteltem. Első látásunk, időnknek külömbbsége mellett is, barátokká tett, s a’ Poezis és Haza szeretet, melyly mind kettőnkben forrott, egygyüvé olvasztott. Szerentsémnek tartom azt, hogy Hazámnak egygy elfelejthetetlen Poetáját barátomnak nevezhetem. Tudom ugyan, hogy ő némelylyeknek nem tetszik, és hogy a’ nagyobb rész siket szépségeinek érzésére: de nem óhajtotta ő soha ennek a’ résznek javallását….

Szabó, Rágalmazóinak számoktól, bár akármenynyin légyenek, nem fog elrettenni: érzi önnön érdemét: és ha ezen kivül más bátorításra lenne szüksége: Hazánknak két szent Öregjei, B[áró] Ráday és B[áró] Orczy néki vigasztalására lésznek…. a’ magyar Parnaszszuson szerentsés bátorsággal újj útat vert; és ha vagynak is olylyas darabok Vers Koszorújában, melylyek szorgalmatosabb jobbítást, vagy éppen kivetést érdemlenének (A’ milylyen a’ Thétis és Bakhus’ versengése, melylyet másnak kedvéért fordított); vagyon ellenben egygy Komáromi földindulás, egygy Bátorkeszi szőllőbe való menetel, melyly, akár az elme’ játékát, s elfáradhatatlan tüzét, akár a’ magyarságot, akár a’ képzelődést, akár a’ versificátiót tekinted benne, mindég tsudállásra ragad….

 

 

7058.

 

Decsy Sámuel – Kazinczynak                                                            Bécsben 1805. 07. 19.

 

….A’ Tek[intetes] Urnak azon baratsagos ajánlásat, mellyhez képest a’ Magy[ar] Kurirt, ottan, ottan, holmi tudós kőnyvek recensiojával gazdagitani szándékozik, nemtsak nagy készséggel el fogadom, sőt alázatossan kérem, hogy ezen ritka baratságat velem kőzleni ne terheltessen. – Az el maradt újság darabokkal udvarlok.

                                               /A levelet egymás után kétszer írták le. A második 7059. sz./

 

7087.

 

Márton József – Kazinczynak                                                                            1810. febr. 16.

 

…. leírhatatlan sok bajokon mentem által három hónap olta. Azokba engemet Decsi Sámuel Ujságíró kevert, még pedig méltatlanúl. Illő hogy erről is írjak egy két szót. Ő tőle az Ujság Redactiója a’ mult Aprilisben egy Felséges Rendelés által elvétetett és abban én nevezettem ki az Ujság jövendőbeli Redactorává: noha én azt soha sem egy szóval sem tsak egy sor írással is nem kértem, és hogy kérjem még tsak az se fordult meg az eszemben soha is. …Decsi Sámuel Requisitióba tétetik, de terhes beteg volt. A’ Komiszáriusok azomban hozzám útasítja, – rossz tzélból tudnivaló. Azok engem elvisznek. – Én úgy viseltem magamat mint betsületes ember és a’ mint jó Hazafinak kellett. – Engemet Maret Miniszter dispensál, ’s Batsányi Úr vétetik elő, ’s a’ t. Alig jött viszsza Ő Felsége; hogy Decsi egész Familiástól Audientiára megy ’s hoszszú rágalmazást ad bé ellenem. …

…A’ Lexikon lső Részét, úgy szinte a’ hibázott árkusokat is t.i. a’ Bb, Cc, Dd. árkust megküldőttem Eggenberger Könyvárosnak még Januarius elején:…

 

 

 

7088.

 

Decsy S. – Kaz.-nak                                                                          Bécsben,  1810. 03. 06.

 

…a’ Tekint[etes] Úr is a’ Magyar Kurír ezen esztendő kezdetétől fogva való halgatásán tsudálkoznak, annak előfizetői pedig bosszonkodnak – Ennek nem én, hanem az én Aesopus termetű, ábrazatú, és fekete lelki isméretű újság író társom és az ide való Csász[ári] Vniversitasban magyar nyelvet és litteraturat halgatok nélkűl szűkőlkődő Professor Márton Jósef a’ valóságos okai.

….a’ Kurír birasára régen vágyakodó Márton Jóseffel ellenem titkon öszve szővetkezett, és éjjel nappal abban tőrték a’ fejeket, hogy engemet 18 esztendőtől fogva sok munkával és fárattsággal keresett kenyeremtől meg foszthassanak.

….avval vádoltak, hogy én azon tábori parantsolatot, mellyet Generalissimus CS[ászári] Kir[ályi] Fő Herczeg Károly Aprilis 6-ik napján ki adott és én a’ kővetkezett napon, a’ 28-ik Kurírban a’ Magyar Publicummal kőzlőttem vala, rosszul fordítottam, annak valóságos értelmét meg változtattam, abból sok szót ki hagytam…

… láthattya az Úr, hogy ennek a’ két gonosz denunciansnak hazug vádja, jővendőben, a’ Magyar nyelvre és litteraturára nézve káros kővetkezésű lehet. Hogyha ők nevezetesen Márton, érdemek szerént meg nem bűntetődnek, ők másszor is alkalmatosságot fognak gonosz feltételeknek eszkőzlésére keresni…

….Fels[éges] Urnak igen kedves első szűlőtt leányának, Mária Ludovica Fő herczeg Asszonynak Napoleon Császárral való megmátkásítása…Itten, három nap szabad teatrumok és bálok adattatnak, három éjjel mind a’ belső mind a’ külső városok ki lesznek világosítva….

Ez a’ soha nem képzelt tőrténet egész Európát bámulásra bírta, leszen is annak sok kővetkezése –

Hogy el ne felejtsem. A’ 14-ik Octoberi Bétsi békesség után Bacsányi a Fr[ancia] Status Titoknokkal Marettel Párisba ment….

 

 

7089.

 

Kazinczy – Nagy Ferencnek                                                              Széphalom, ápr. 10. 1810.

 

[Töredék.]

Ezeken kivül egynehány magyar munkákat recenseáltam, azt hivén a’ leg tökélletesebb meg győződéssel, hogy a’ Nemzet’ izlését semmi sem alkalmatosabb képzeni mint a’ Recensiók…

Örömömre volt, hogy a’ Himfyt [szerfölött?] által éreztethetem a’ külfölddel hogy az Apollo Istennek huga nékünk is mosolyog. Himfyben ki kellett mutatnom a’ fogyatkozásokat, ollyanok vannak a’ szerelemben is, valamint Petrárcában, Klopfstockban, Göthében ’stbb. Tudom, hogy ezt nékem sokan balul vették, és veszik: de a’ ki tisztán jár el dolgaiban, a’ rágalmazásokkal, ’s félszeg itéletekkel nem gondol. A’ Recensens tiszte nem az, hogy az Irót meg kímélje, hanem hogy azt, a’ mi a’ munkában szép és rut sine ira et studio ki mutassa…

 

 

7097.

 

Sipos Pál – Kazinczynak                                                                     Tordos, 29a Jan. 1812.

 

Nagy Érdemű Barátom! Nézd el mit tsináltál egy nékem írt Rendeddel? Én valami trigonometriai calculussal bajlodtam volna a télen – te ki vetted a’ Krétát a’ kezemből és egészen másra fordítottad a kedvem. Imhol van – Ein prosaisches Gedicht: An die Freiheit. Készülöbe van más is An die Glückseligkeit. Kerültem a mennyibe lehetett, hogy didacticus ne (!) legyek benne, még is a’ dolgot ki merittsem, nékem ugy tettszik hogy az utobbikot legalább el találtam – de te fogod eztis az elsőbbikkel együtt meg ítélni. Nem soká küldöm a Glückseligkeitot is utánna. Szeress – mert szeretlek.

 

 

7103.

 

Sipos Pál – Kazinczynak                                                           Tordos, 10 Maji [1]814.

 

Édes Hiv Barátom! 14dik Apr. irt leveled dátumából vetem fel, hogy a Discursiok eleibe téjendő levelem még akkor nem vehetted. A posta járásából ugy látom, hogy levelezésünk 6 hét alatt circulál egyszer….

Azt nem tudom, találkozik e Censor, a’ ki Discursioimat nyomtatásra menni engedje: de tudom azt, hogy a’ Porkoláb felett mondott oraziomat sem engedték meg a’ Pataki subdelegalt Censorok; hanem az öreg Superintendenshez kellett küldenem, a’ ki reá irta Bátrann ki nyomtattathatik. Ugyancsak arra az esetre is, ha a’ ki nyomtatás el maradna, Te benned én egy Publicumot nyertem meg: Te magad irod, hogy gyöző ereje volt rád nézve, nekem ez elég ’s nem kell több. Már előre képzelem örömemet, midön látni fogom ez utánni irásidbol az idealismust még elevenebben pislogni. A’ világosság a’ te tolladrol foljon a’ Publicumra; és utat csinál magának…

 

                                    Több levél hiányzik: 7093, 7096, 7098-7100

 

7104.

 

Dukai Takács Judit – Kazinczynak                                           Duka, 26. novemb. 1814.

 

„Ahogy más lányok hímeznek vagy a zongorát nyaggatják, úgy írta ő a verseket. Összes verseiben nem találunk egy sort, amelyben volna valami az élet melegségéből, egy sóhajt, amely szívből jött, egy képet, amelynek kötői exaltatióban feszült lélek ad színt. Meg lehetne ezt érezni, ha még annyira elmúlt ízlés volna is a versekben” /Schöpflin, Nyugat, 1910.  B.G.: levelei hangulatosak, gördülékenyek/

 

Nagy érdemű tettes táblabíró Úr! Reszketve de mégis nagy örömmel teljesítem szívemnek ezen kívánságát, hogy gyenge munkáimat mint hazám legelső tudósával közöljem; s valóban vétkesnek is tartanám magamat, ha ezen indulat eléggé nem uralkodnék szívemben. Fölfedezném ezen titkomat Berzsenyi barátomnak s vérszerént való kedves atyámfiának, a ki is bátorított s megerősített feltett czélomnak teljesítésében. Eléggé megvagyok győzettetve a Tettes úrnak nagy lelke felől s bizonyos vagyok benne hogy egy hazai lánynak szívből eredt verseit félre vetni nem fogja, ha nem a benne levő érdemeért is, legalább a szép szándékért jó kedvvel fogadja. Én a Tettes Úrnak kegyes pártfogásaiért, bölcs tanácsaiért s tetemes hibáimnak minden kegyelem nélkül való kitöröléséért alázatosan könyörgök, mely kegyességét mivel mással, mint elmémnek utóbb nyíltabb virágaival hálálhatom meg.

Az alacsony lelkek ellenem keltek s kárhoztatják bennem a természeti talentomnak gyakorlását; de én inkább szeretem édes hazámat mint az ő tetszésöket. Csányi Sofie, a kiről itt egy darabom vagyon, Vas – Vármegyénknek egy szép kis Asszonya volt, a kit már csaknem Hymen’ küszöbéről s kedvese karjai közűl ragadott el a halál; a többiekről úgy vélem, nem szükséges az én magyarázatom. Ha kedvet lelek a Tettes Úr előtt több munkáimmal is fogok udvarolni; magamat tovább is gratiajába ajánlom, s a Méltóságos grófnénak kezeit alázatosan csókolom.

 

 

7106.

 

Dukai Takács Judit – Kazinczynak                                              Duka, Februar 20-án 1815.

 

Nem vala még olly örömmel teljes napom mint a mellyen drága Tettes Úr’ szíves barátsággal írt levelével boldogitattam.

Oh miért nincsenek az örömnek elegendő szavai, hogy érzéseimet, s szíves hálámat ki tudnám annak a nagy léleknek elejébe önteni, a ki engemet, hozzá csak parányit, barátnéjának fogadott. Meg van már az én jutalmam, mosolyogva szenvedek minden méltatlan vádat a pórnéptől, az ő tetszésöket megnyerni soha nem volt kivánságom. …./Döbrentei/ Azon szíves intések, melyeket nekem adni méltóztatott szentnek tetszenek előttem s bizonyára reménylem is foganatát; az alkalmatossági darabokból már kifáradtam, mivel hogy verselni kezdettem, mindig azt írtam; még akkor magamnak érző s teremtő lelkem nem volt, nem is olvastam semmit mást Horváth Ádám’ Holmi-enél. Igenis, Döbrentei barátom küldött nekem könyveket: Iedgét, Salist, Ossiant, Klopstock’ ódáit, Mathissont; kedves bátyámtól Berzsenyitől kaptam Goëthét; még nem valék szerencsés látni, törekedni fogok hogy olvashassam. Tatay s Horváth Elek barátaim vagynak hozzám legközelebb, Berzsenyi is csak egy jónapi járó földnyire lakik hozzám, ezek olly jó szivű barátok hogy a jobb könyvekről gondkodnak(!) számomra. Én itt ismét hazámhoz írt verseimet bátorkodom közleni; Döbrentei ebben változtatást kíván s örömmel teszem kívánságát, mert még erre is reá illik halhatatlan Pásztori’ mondása mellyet nekem írni méltóztatott. Édes Atyámnak* mély tiszteletét alázatosan jelentem, a Méltóságos grófnénak kezeit csókolom, drága Tettes Úrnak barátságába, melly felől eléggé megvagyok győződve, magamat tovább is ajánlom; egész erővel fogok törekedni a tökéletesség felé, hogy a nagy lelkektől a barátné nevet ne csak elnyerhessem hanem megis tudjam érdemelni.

 

* [A közlö jegyzete: „Anyámnak” irva, nem lehet, 1811-ben meghalt.]

 

[Eredetije: MTA Kézirattára. Közli R. Kocsis Rózsa: Kazinczy Ferenc és Dukai Takács Judit levelezése. = It 1960. 370. p.]

 

 

7110.

 

Dukai Takács Judit – Kazinczynak                                                   Duka, 6a Martius 1815.

 

Szomoruan s könnyek között fogok az íráshoz a könnyeznek vélem minden barátim s minden hív hazafiak, kik szerencsések voltak ismerni a mi elhúnyt kedves Pataky barátunkat, s tudják, kit vesztettünk. Valóban az ő megérettsége, szép talentoma igen sokat igért s hazánk nagyot vesztett el benne.

Bizonyos vagyok, hogy a Tettes Úrnak Virtusokkal telt nagy lelke érzékeny fájdalommal vette e gyászos esetet, ezért bátorkodom szives részvételemet kiönteni; enyhűl a fájdalom ha magát kitörheti szük mellünkből. Oh vagy talán a Tettes Úrnak ez által ismét újra felszaggatom sebeit, de lehetetlen hogy elrejttsem könnyeimet. Oh hogy mindig a jobbaknak kell a fatum’ játékainak lenni; gyakran végig hasítja a villám a hasznos tölgyet s a tüskebokor épen marad mellette. Nyugodjanak hamvai; már vissza nem hozhatjuk őt, a barátságnak s tiszteletnek adóját lefizettük iránta.

Hogy Septemberben nálunk volt báró Wesselényivel s Döbrenteivel írtam hozzá is akkor hevenyében, elküldöttem neki, de már mint beteg ugy vette, s Döbrentei írta hogy ő nem is láthatta mert beteg ágyában elkeveredett. Mióta halálának hírét vettem, azt gondolom, hogy akkor a jövendölésnek lelke én-belém szállott, íme elküldöm méltóztassék olvasni.

Elküldöm azt is mellyet most írtam midőn a szomorú hír felől tudósitattam.

Megküldöm drága Tettes Úrnak Horváth Elek barátom’ verseit, mellyeket a mult esztendő’ végén küldte hozzám. Édes Atyámnak mély tiszteletét alázatosan jelentem, a Mélt. grófné’ kezeit csókolom s magamat megbecsülhetetlen gratiajukba ajánlom. Éljen a Tettes Úr boldogúl és sokáig, ne hogy édes hazánkat még sokkal mélyebb s kipótolhatatlanabb gyász kövesse.

 

U. I. Ma vettem egy igen furcsa levelet, a melyben ugyan vagynak szép útmutatások s követésre méltók, de mindazonáltal leginkább csak az jön ki belőle, hogy jobb volna ha verseimmel elhallgatnék, mert ha igen eltalál bennem hatalmazni, a gazdasszonyság fog csorbulást szenvedni. Én azonban csak a Tettes Úrnak becses leveléhez tartom magamat s’ az lesz mindig támaszkodó oszlopom; ha embereket rágalmaznék, s kártyáznék mint némelly más asszonyokat és kiasszonyokat látok, akkor lehetnék, de ha szünóráimba verseket írok, nem lehetek.

Éljen a Tettes Ur friss egészségben.

 

 

7120.

 

Dukai Takács Judit – Kazinczynak                                               Duka, Junius 28-án 1816.

 

Tettes Tábla Bíró Úrban helyeztetett szinte gyermeki nagy bizodalmam, az a Szíves ösztön hogy valamint a gyermek, akár öröm, akár nehézség érje, fut azzal imádott atyjának elejébe, én is minden örömeimnek árját viszontagságaimmal együtt, csak egyedül drága Tettes Úrnak zsámolyához teszem le.

Vettem Tettes Táblabíró úrnak hozzám írt s előttem megbecsülhetetlen sorait; boldogság nekem attól csak egy betűt is látnom a kit Magát országok, népek csodálnak, s ez nekem olly rózsakötél, a melly egész életemet által fogja világítani.

Bátorkodom ismét gyenge elmém’ gyümölcseiből udvarolni; azzal a valóságos nyomtatvánnyal együtt, a melyet én a Tettes Magyar tiszti kartól ezen ide zárt név nélkül való levéllel kaptam. Én mindjárt feleltem reá, de a késedelmes bécsi könyvnyomtató ezen csekélységet is majd egy fertály esztendeig tartóztatta, s akkor is csaknem minden rendet hibákkal töltött meg. A dijoni nyomtatvány’ megjelenését követte ezen csúfolódó mocskos pasquillus, a mellyet én recénsealtam, nem haragra indúlt passioból azért, hogy az engem magasztalót gúnyolja, és engem is le-aláz s azután ismét idétlen dicséretével akar megvakítani, épen nem, hanem csak azért, hogy miért olly alacsony hangon s mért nem annak az igaz utján s valóságos okokkal jött elő, részint pedig azért, hogy gondoltam az illy elme-élesítés egy olly kezdőnek mint én, nem fog ártani, s a folyó írásban is egy kis gyakorlás gyanánt szolgál. Juniusban egy hetet Zala- Vármegyében levő jószágocskámon töltöttem, azzal a feltétellel, hogy még ott leszek Főtisztelendő Ruszek Apát Úrnak tiszteletére megyek Keszthelyre. Úrnapján épen azon tájban értem oda, midőn a Ceremónia már elkezdődött, s a templomból kijöttek a grófi kastélyig; a Veszprémi püspök ő méltósága azon a tájon járván, ott tartotta a solennitást, én az ablaknál néztem a fogadóból, s Mélt. gróf Festetics László reám látott s valaki megmondá neki nevemet, tüstént értem küldötte a prefectust és a fiscalist, hogy addig el ne menjenek még velek nem megyek. Megjelentem tehát édes atyámmal együtt; a gróf mindjárt verseket kérdezett, s szerencsémre némelly kis darabocskáim velem voltak s mindjárt udvarolhattam neki. A grófné született herczeg-Asszony; Magyarúl nem tudván ezen kis német versemet, a mellyet itt alázatosan közlök s legelső zsengém, olly kegyesen fogadta, hogy még az asztalnál sem tette le, s olly szíves leereszkedéssel viseltetett hozzám, hogy az egészségemért ivott. A táblánál is olly szerencsés voltam hogy a Mélt. gróf mellett s a püspökhöz által-ellenben ültem; ebéd után négy kocsival lementünk a Balatonhoz hajókázni, és ott egész estve-feléig mulattunk; énnekem szerencsém volt mind menet mind jövet a gróffal, a Mélt. püspökkel és főtisztelendő Ruszek Apát Úrral egy kocsin űlni. Illy gyönyörűséggel töltöttem az egész napot, s most annak boldog emlékével mulatom magamat hogy olly jeles férfiaknak társaságában lehettem. Édes atyámnak buzgó tiszteletét jelentem, a grófné ő Nagyságának kezeit forrón csókolom, drága Tettes táblabíró Úrnak pedig könyörgök, hogy nagyon gratiájában megtartani tovább is méltóztassék.

 

 

7123.

 

Nagy ajtai Cserey Miklos Urnak   / más írással/                           Széphalom, Nov. 5d. 1816.

 

…Nagyon kérlek, édes barátom, ülj mindgyárt asztalodhoz, s tedd papirosra a mit nekem azon ütközet felöl beszéllél, melly Tiho és Zsibó között történt, és a mellynek az volt a következése, hogy Rákóczy által lovagla a Szamoson és meg mászván a nem tudom micsoda helységnek nevezted volt, hegyét, Lengyelországba szökött. Ki igazgatta az eggyik sereget, ki a másikat, s mint mult a dolog? s melly esztendőben történt az  Úgy Tiho és Zsibó közt álló kőszikláról s barlangról is a mit tudsz.

Az én Munkám czélja az: hogy Erdélyt Magyar országgal a maga igaz, de legszebb fényében ismertessem; mert tudod hogy mi ugy szeretünk kancsal és kaján szemekkel nevetni Erdély felett, mint ez nevet rajtunk….

 

7125.

 

Kazinczy – Kornis Mihálynak                                                      Széphalom Jun. 10d. 1817.

 

….Neked ezen felül több okaid is vannak arra, hogy jó maradj. Jusson eszedbe, kiktől vetted születésedet, kiknek gondjaik által neveltettél, jusson eszedbe, hogy neked Teleki József, kit e’ leveled olly érzékeny fájdalommal tisztel, rokonod. Te vetél e ezekre homályt, holott rajtad áll, hogy az ő fényeikkel is, a’ magadéval is ragyogj? Te, Wesselényi, Gyulai eggykor diszei lesztek Erdélynek. Ne fosszátok-meg a’ hazát attól a’ mit tőletek vár. Forditsd egészen hasznodra Buczinek nálad-létét…

 

 

7130.

 

Márton József – Kazinczynak                                                               Bétsben 1818. febr. 5.

 

A’ legelső Dilizsánszon küldöm ezeket:

1o/ Doll Antal hozzám küldött Tsomóját, mellyben, az idezárt Doll Úr Jegyzésében lévő könyvek vagynak.

2o/ Ehez tetten még én részemről ezeket:

a) Egy Morális Kis Katekhismust, 47. mellyel én Kedveskedem az idősbb Kisaszszonykának. Ez is Velinre van, ’s bekötve. Azt írta azolta a Testvérem Pápáról, hogy Nevében egy illyen Exemplummal Kedveskednék Kedves Barátomnak. Legyen tehát a’ Trattner Úr által küldött az, én pedig ezzel akarok kedvet nyerni.

b) Ugyancsak a’ Kisaszszonyka számára küldök egy Német és egy Magyar Grammatikát….

…..Zehetmeyernél nem kapám meg a’ Magyar Könyveket: mert a’ Posonyi Könyváros Landes, minden Magyar Könyveit megvette ennek akkor mindjárt. Ezek a’ bold[ogult] Decsy Sámuel Könyvei voltak. Irtam Landesnek erántok; de azt felelte, hogy ö azokat a’ Lese-Kabinétja számára vette meg, ’s nem adja el. E’ szerént sem Amalia-val, sem a’ Védelmezett Magyar Nyelv  /Báróczi S munkája/  nevü Könyvetskével nem szolgálhatok. Oeuvres completes de Lour [Laurence] Sterne van itt, Schaumbergnél két kiadásban….

 

 

7131.

 

Kazinczy – Szabó Sámuelnek                                                                            1818. márc. 23.   

 

Tisztelt Professor Ur! különös bizodalmu drága jó Uram!

Kedves nekem minden visszaemlékezés Erdélyre, kedves nevezetesen arra a férfira, a kit ártatlansága s tiszta lelke és feje miatt oly annyira megszerettem, a ki felől erdélyi leveleimben, melyek végre az idén nyomtatva lesznek, oly melegen festett képet adok. Miért nem vagyok én ifjabb, Uram, Professor Ur! miért nem lakom közelebb ahoz az áldott földhöz hogy azt és nevezetesen Tordát is ismét megláthatnám; alig merem e szerencsémet többé reményleni, Erdély messze van, s én elöregedtem, gyermekeim jelenlétemet kívánják, s szorosabb hazámnak még van némely része, melyet megakarnék látni, s oly czélból meglátni, hogy ezt is leirhassam, s igy Erdélyt a magyarországiakkal, Magyarországot az erdélyiekkel megismertessem. A Tudom[ányos] Gyüjt[emény] köteteiben megjelenék némely erdélyi, s elcsudálkozva látom, mely örömmel fogadja ezeket publicumunk, sürgetik kiadását. Én ezeket most dolgozom hatodik izben, s ezt azért annyiszor, mert némelyek azok közül, a kiktől bővebb hireket vártam, kértem, restek teljesiteni kérésemet. Hogy hamis hireket ne terjesszek el, a manuscriptumot leviszem Krasznáig, s ott együtt olvasom meg barátommal, s még belyebb küldöm némelyeknek. Erdély látni fogja, hogy jóságát nem vesztegette sem hálátlanra, sem alacsony csapodárra.

A szegény Gyöngyösi ur halálát szives szánakozással értettem….

….Ez a derék férjfiu, már deák korában behozá a metricus verseket, de undok csengőivel, s az is elég volt, sőt sok. Könnyüségét csudálni kell, noha a nagy könnyüség veszedelmes ajándéka a természetnek. Hozzám irt két levele az öregnek azt mutatják, hogy ő tisztelte a józan észt, s már ez nagy érdem. Lelke pedig szeretetre méltó volt.

 

 

7132.

 

Márton József – Kazinczynak                                                                      d 31 Martii 1818.

 

…Ludas Matyi kiadásában én tsak annyiban influáltam, hogy Kerekes Ferentz Úr, maga Német Országba kimenvén, a’ 2dik kiadás kinyomtattatására megkért, a’ mit már Fazekas Úrnak Debreczenben megigért volt. Egyebaránt én arra kis Munka felől, éppen abban a’ vélekedésben voltam, ’s azt ítéltem felöle, a’ mit Kedves Barátom a’ Tekintetes Úr íra; a’ honnan édesdeden nevettem, olvasván felöle ítéletét. – Különben én Fazekas Urat nem esmerem, ’s nem is correspondeálok vele….

 

 

7134.

 

Márton József – Kazinczynak                                                     Bétsben Június 8dikán 1818

 

…. Pichler 50 forintot kér egy árkus nyomtatásáért 1000 Exemplumban papirosostól, a’ Tud[ományos] Gyüjt[emény] formájára ’s ollyan betükkel. Azt gondolom még is fel tenné most a’ Redactio ott is,* mert hallom, hogy sok letzkét adtak már nekik a’ Fel nem vevésért. Jobb szeretném ha ott menne belé magába a’ Gyüjteménybe; mint ha tsak logóba leszsz, mint a’ Felelet volt.

4) A’ Recensiók és Feleletek nyomtattatásához hozzá fogott Pántzél Úr a’ héten még. Azolta már Horváth Ádám Úr is küldött hozzá valami felelet formát. A’ Testvérem is küld még a’ Prof[esszor] Varga Úréra egyet talám annál fogva indittatott fel erre, hogy Prof[esszor] Ertsei Úr is fel?izgatta. Most már nem tudja Pántzél Úr, hogy egyesisse egy Tsomóba. M[éltósá]g[o]d eligazítjuk benne. Én örömest magam is kinyomtattattam volna: de nem győzöm. Nagy* Pántzél Úr, hogy a’ Tekintetes Úr is Kedves Barátom arra serkentette, hogy az Újság mellett Literatumokat adjon ki…

 

 

7136.

 

Szentmiklóssy Alajos – Kazinczynak                                                                   1819. 07. 03.

 

Kedves Uram Bátyám  nagy tekintetű Barátom! Hogy a’ Hunyady Lászlóból közlött Töredék Uram Bátyám tetszését megnyerhete igen örvendek; azonban minthogy azt többször leírva nem bírom kénytelenítetem Uram Bátyámat alázatosan megkérni: hogy azt a’ jövö postán nekem visszaküldeni méltóztassék. Jeles tiszti foglalatosságaim nem engedik, hogy a’ Leveleimnek szabad kiömlést engedhessek

’s azok az elmélyedett szomorú játék[na]k folytatásában nem kevéssé gátolnak úgy hogy meg eddig a IIdik Felvonást sem fejezhettem be.

Éljen szerencsésen Uram Bátyám Ajánlom magamat tapasztalt szíve indulatjába ’s másolhatatlan hív tisztelettel maradok alázatos szolgája Erdő Tarcsán 3 Júli [1819].

Címzés:

Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Kazinczi Kazinczy Ferencz Úrnak több N[agyságos] V[ármegye] első rendű Tábla Bírájának

 

 

7137.

 

Kazinczy – Dessewffy Józsefnek                                    Széphalom Septemb. 23d 1819.

 

…Ámbár a’ Bártfai levelek sorsa elijeszthetne, én Erd. Leveleimet még is a’ magam koczkámra adom-ki, ’s azon leszek, hogy nyerhessek is valamit, ’s adósságomat eggy kis részben fizethessem…

 

 

7138.

 

Szentmiklóssy A. – Kazinczynak

1819. dec. 25.

 

….Gyönyörrel olvastam a’ Tud[ományos] Gyűjt[emény]ben Uram Bátyámnak legújabb Értekezését a’ Nyelvbeli Újításokról.128….

….A’ Sajka, 129. melly az elisiók’ elhagyásával a’ Hasznos Mulatságokbanis megjelent, egyik Uram Bátyámnak legszebb darabjai közűl, ’s eléggé bizonyítja, hogy Uram Bátyámnak költői ez még el nem akadott, ’s a’ Musák, kik mint minden leányok az ifjakkal legörömestebb szokták űzni szerelmeiket, Kedves Uram Bátyámra még most is kegyes, sőt valóban szerelmes szemekkel mosolyognak.

Ellemben, a’ közlött asclepiadeo-phercetum szív-glyasnia óda 130. felől kénytelen vagyok megvallani, hogy az ízlésemet ki nem elégítette; gyengébb az, mint hogy Uram Bátyám’ verseinek gyüjteményében felvételt, ’s foglalatja is kevésbé interesans, mintsem hogy újabb kidolgozást érdemlene. Igen meg kellene csalnom magamat, ha Kedves Uram Bátyám velem hasonló érzésben, ’s gondolatban nem volna.

Hunyady Lászlóm már le van tisztázva, ’s épen által akarám vala küldeni Trattnernak közre eresztés végett…

 

 

 

7139.

 

Szentmiklóssy – Kazinczynak                                                                         1820. jan. 10

 

Remélem már eddig tudva vagyon Kedves Uram Bátyám előtt hogy Hunyady László közre engedtetett. Egyedűl a’ biztos alkalom nem létte okozta, hogy avval mindeddig kedveskednem nem lehetett. Az Uram Bátyámnak szentelt példány Szemerénél vagyon letéve általkűldés végett. Vajha minél előbb általküldené, hogy részrehajlás nélkül leendő egyenes ítéletét megértenem lehetne. Ágnes charactere itt terhelőbb színekkel vagyon festve mint az első kidolgozásban, mellyről kedves Uram Bátyámnak tudósítást tevék, de így contrasztja által Mária lényjét még inkább emeli ’s jobban egyez a’ történettel is melly ötet méregbeadónak hirdeti….

 

7141.

 

Szentmiklóssy Alajos – Kazinczynak                                        Erdő Tarcsán Aug 12ikben 820.

 

….Gróf Majláthot szebb gondolat nem szállhatta volna meg mint hogy a’ Magyar költőket a’ Külfölddel megismertesse. Óhajtanám, hogy e részben igen nagy megválasztással élve Nekünk temérdek sok verseink, de igen kevés poémáink vannak. A’ mi engemet illet, én nagyon sokkal kisebbnek érzem magamat, mintsem hogy azon fényes körben fellépnem lehetne, de ha a’ tisztelt Gróf ezen megtiszteltetésben részeltetni kivánna, Chlove’ ajakát, az Alvó szépet, az Elkésett Amort, Szerelem ’s innepét merném leginkább ajánlani.

Ezeket már a’ Publicum is ismeri. Nekem Chlove’ ajaka leginkább tetszik, ’s Berzsenyi előre megjövendölé, hogy ennél soha édesebb dalt zengeni nem fogok. Most amor lakját festem distihonban. Egy szomoru lovag – játék plánja melly ha elkészülhet akkor czimet fog viselni: A szép Hedvig, vagy a’ nemes lelkű nő….

 

 

7144.

 

Szentmiklóssy Alajos – Kazinczynak                                  Erdő Tarcsán Oct. 26.kán [1]820.

 

….A’ Gróf az által akará örömeimet nevelni, hogy a’ gyüjteményébe felvett zsengéim’ forditásait is megküldé, ’s kivánva, hogy itéletemet azokról szabadon mondanám ki. Megirtam neki: hogy lánglelke villámsebességgel fogta-fel enyelgó Camvenám’ könnyü Szellemét, ’s minden erőltetés nélkül hiven megtartotta annak minden sajátságait. Egyszersmind tiszteletére ezen Epigrammát irám:

A’ fényt nem keresed, ’s kivánsz azt nyujtani másnak;

Szép fényt nyerni, de azt osztani isteni disz.

A’ leforditott darabok ezek: An ein liebendes Mädchen. Die Freude. Beleidigung. Mein Tempe. Das Glück. Chlove Lippen. Amors Befeyung. Die Feyer. Der Liebe. Az alvó szépet le nem forditotta, mert ugymond; „annak hivsége nagy részint a’ poétai nyelvünk tündér lágyságában fekszik, ’s én nem átallom vallani, hogy nekem lehetetlennek látszott azt németül előadni a’ nélkül, hogy a’ költeménynek nyelvbeli kecsét el ne törüljem. Melly szeretetre méltó szerénység!...

 

 

7148.

 

Szentmiklóssy Alajos – Kazinczynak                                              Tartsán 14n 8bis [1]821.

             

…Én e napokban egy Balladát készítettem minekutánna elébb egy Elbeszéllést fordítottam volna le Lessingből. Közlöm mind a’ kettőt kérve Uram Bátyámat, hogy megtudhassam ha lehet e vallyon a’ poézis ezen nemét, mellyben igen nagy gyönyörűségemet lelem szerencsével gyakorolnom.

Kedves Uram Bátyámnak alázatos szolgája   SzentMiklóssy Aloyz

 

 

 

7151.

 

Szentmiklóssy A. – Kazinczynak                                                                      1822. febr. 28.

 

….’S bátor többekhez az Aurora? A’ Zsebkönyv’ külsője kétség kivül ékesebb de amannak tartalma nagyobb becsünek látszik. Kisfaludy K. Kérője bátor, melly szép magában, de a’ felőle eleve elterjesztett nagy hir után várakozásomnak egészen meg nem felelt,…. Szemere Szonetjeit már elébb ismertem, ’s azok ömlékeny folyamatjok, ’s édesen lágy zengzetöknél fogva köz kedvességet nyertek…. ’ A’ tündér ideálokban ábrándozó Kölcsey darabjain sötétebb homály vonul el mintsem hogy közönségesen tetszhessenek. …Bacsányi meghivása a’ Magyar Tudósokhoz bizonyos Költők’ kiadása’ tárgyában igen alászállitotta vélekedésemet ezen hajdan hires férjfiu felől.

 

 

7154.

 

Szentmiklóssy A. – Kazinczynak                                           Erdő Tarcsán Febr 20-kán 1823.

 

….Az Aurorának a’ Magyar Kurirban megjelent Recensióját Uram Bátyámtól olvastam, véletlenül akadott kezembe B[alassa]Gyarmathon léttemkor, a’ Hébéét csak azt olvastam melly a’ Tud[ományos]Gyüjt[eményben] jelenék meg. Valóban örvendhetünk, hogy nyelvünk, ’s Literaturánk ennyire halad, ’s az érdeklett két folyóirást sok tekintetben lehet ugy néznünk, mint izlésbeli csinosodásunk[na]k legbiztosabb időmérőjit….

…Most Schedellel leggyakrabban szoktam levelet váltani; egy lángérzésü ifju, kitől legtöbbet várok. A’ mi Megyénkben is ujabb kedvellőji támadtak Literaturánk[na]k….

 

 

7164.

 

Márton József – Kazinczynak                                                                           1826. okt. 31.

 

Igaz Sámuel hátra maradt könyvei és irásai máig is pecsét alatt vagynak ’s nem tudom mikor kaphatjuk viszsza Kedves Barátomnak azok között lévő Tulajdonait…. Házi butorai már elkótyavetyéltettek, de nem a könyvei, irásai ’s képei. Én ezen, szerentsétlenségemre, jelen nem lehettem, ’s némelly vagyonaim, el is adattak, mellyek tsak haszonvételre voltak nála. …A’ Gróf Majláth Regéinek forditását a’ Conscriptiókor mindjárt általvettem, azt mondvám hogy Censurára való. El is vittem a’ Censurae Officiumba de nem vették el; minthogy az Uj Rendelés szerént Duplumba kell beadni…

 

 

7180.

Kazinczy – Szemere Miklósnak                                                                             1830. 01. 09.

 

Édes Uram Öcsém! Uram Öcsém birja a’ Göthe’ utolsó kiadását. Ipigheniáját ’s Faustját szeretném az én kiadásomban összehasonlitani ezen legújabbal, ’s kérem kedves Uram Öcsémet, hogy a’ két darabot nekem kevés napokra áltküldeni méltóztassék. – Az én kedves Toldym írja Berlinből, Göthénél is fél órát tölte ’s igen kegyesen fogadtatott…

 

 

7181.

 

Kazinczy – Szemere Miklósnak                                                                1830. 02. 16.

 

….Toldi azt irá nekem Berlinből, hogy a’ németországi Tudósok nem tudták, hogy nekünk Literaturánk van, sőt azt sem, hogy a’ Magyar Nyelv nem dialectusa a’ szláv nyelvnek….

 

 

7196.

Döbrentei Gábor – Kazinczynak   1831. 06. 02.

 

Buzgó felszóllitását eresztvén Ns. Abauj Vármegyének azon Választottsága, melly a’ Kassai magyar játékszin tökélletesbbé tételére van kinevezve, a’ magyar tudós társasághoz az iránt, hogy szomoru, vig és énekes darabokkal annak repertoriumát nevelné: annál nagyobb készséggel jelentette vissza a’ társaság, kis gyüléséből, e’ tárgyban örömmel leendő együtt dolgozását, mivel alaprajzának 6-dik lapja már előre inté a’ nemzeti játékszin pártfogására….

….Két utat kivána nyitni a’ társaság az emlitett tárgyban: forditásét, és eredeti dolgozásokét: de most előre egyedül az első körében állapodik-meg, a’ másikra pedig később szóllitja annak alkotójit. A’ forditásra kész tagok figyelme ez uttal az inkább fenforgó olasz, angol, franczia, német, és spanyol szinjátékokra ébresztetik, ’s azokból főképen azon darabokra, mellyek mint drámai jelesb alakuak, a’ karakter hiven festők, és játékszni sikerüek leggondosb nyelvü általtételre érdemesek, ’s igy mind játékszineink és literaturánk eddigi e’ nemü birtokát kitünő elmemivekkel bővitik, mind a’ felébredendő magyar lángésznek önkifejtésére serkentésül szolgálhatnak….Hosszú lista, ebben: Alfieri, Shakespeare, Coeneille, Racin, Voltaire, Moliére, Lessing, Lopez de Vega

….a’ kivánt várakozásnak megfelelendő forditásokat nyomtatásban is szándékozik kötetenkint kiadni /az Akadémia/…

 

 

7197.

 

Teleki József – Kazinczynak                                                                                1831. 06. 26.

 

Tekintetes Táblabiró Ur, A’ magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai szerint, annak rendes tagjai az esztendőnkinti nagy gyülés minden gyülésében megjelenni tartozván, hivatalos készséggel adom hirül: hogy a’ társaság nagy gyülése, Ö Cs. Kir. Főherczegsége a’ Nádor mint Pártfogó helybenhagyásával e’ folyó 1831-ben Augusztus 29-dikén kezdődik, ’s ennél fogva a’ vidéki rendes tagokra nézve is a’ Pesten megjelenés napja az emlitett hónap 28-dika leszen. ’S midőn erre minden helybeli és vidéki rendes tagot ezennel örömest meghivok…

 

A levélborító címzése:

A’ magyar tudós társaság Előlülöjátől

Tekintetes Kazinczi Kazinczy Ferencz Tábla,

biró Urnak, a’ magyar tudós társaság rendes tagjának.

 

 

7198.

 

Döbrentei Gábor – Kazinczynak                                                                 1831. 07. 09.

 

A’ magyar tudós társaságnak ezen 1831-beli Junius 13-dikán tartott héti ülése elővevé a’ mult Februarius 23-dikán volt nagy gyülés határozásai nyomán, reá bizattatásához képest a’ magyar nagy szótár irásához szükséges készületek bővebb kifejtését. Minekutánna több ülésben Gróf Teleki Jósef e’ czimü koszorus munkájának „egy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, ’s a’ t. 1827 b.” mint alapul vettnek első része felolvastatott,…

…Ezeknél fogva, minden tiszteletbeli ’s rendes taghoz, és olly levelezőhez, kit e’ végett bizonyos tudományosztály felkért, vagy még kijegyez, ezen két kérés intéztetik:

Ne sajnálja ezen felhivást kezéhez vevő tisztelt tag, tudományai nemeihez tartozó magyar könyveink czimét, mellyek a’ magyar nyomtatás kezdete olta maig megjelentek, ’s könyvsorokból, vagy literaturánk hisztoriájiból tudtára vagynak, feljegyzeni….

                         Döbrentei Gábor                         Titoknok

 

 

7200.

 

Teleki József – Kazinczynak                                                                             1831. 08. 08.

 

Tekintetes Táblabiró Ur! A’ veszedelmes keleti epekorság az ország több részeiben kitörvén, és az által nem csak az ország külömböző vidékei közt az öszveköttetés meggátoltatva, hanem az elmék is el lévén foglalva, a’ Magyar tudós Társaság minden nemü gyülései bizonytalan időre elhalasztattak Ő Csász. Kir. Főherczegsége a’ Nádor és kegyes pártfogónk különös parancsolatjából….

 

 

 

8037.

 

 Terhes Sámuel - Kazinczynak                                                                               1826. 05. 07.

 

„Tekintetes Úr! Kellemes Barátom! Posonból minap Bonis Úr barátságos levelet küldvén nekem, szépen le rajzola előttem azon jóltévő Lelkeket, kik kellemes Nyelvünk mellett buzgólkodnak nagy áldozatokat tesznek. Az ő szép levele buzdíta fel, hogy tisztelettel néhány sor verseket írjak. El küldöm nekie a verseket is s’ hogy lássa, ’s meg írtam, hogy Kassán a Minervába ki fog jőni. – Sajnálom ha tavalyi utolsó Negyedet melly részemre szokott ajándékoztatni mellyre vala kis munkám czím alatt. Mi akadályoztatja többekköz tudománybeli tökéletesedését a Magyarnak? A Posta Hivatalok valahol e vesztettek, ’s kezemhez nem jött csak a’ Stöck kapitányéból olvastam… Isten vele Édes Barátom. Terhes Sámuel.

 

 

 

                                                 Utolsó levél a 24. kötetben

8045.

 

Kazinczy – Mocsáry Antalhoz                                                             Péczel 1831. 05. 18.

 

„Kazinczy Ferentz Td: Bocsáry Mocsáry Antal Úrhoz. Tisztelt barátom, Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra tett utamat megirni, ’s sajtó alá ereszteni sok tekintetek indítottak. Vedd kedvesen eggy nyomtatványát. Nem nagy dolog; négy napomba került megírása; de a jónak sok magvát hintettem el benne, ’s Te lelked azokra könnyen rá ismer. – Literátori birkozóinkra kénytelen valék rájok csapni, mert a’mit mivelnek, immorális és gaz cselekedet. Tudtam, hogy kiteszem magamat haragjoknak, ’s felelet nélkül nem maradok, de a’ ki nem szól szemtelenül, s gorombán, az ő fegyverektől nem retteghet. Meglássuk, mit tesznek. Én magamat alacsony perre elragadtatni soha nem engedem. Ajánlom magamat nagy becsű barátságodba.”